Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

rényebb hangjával lehetnek összefüggésben. A magyarellenes uszítás csökkenésével, továbbá a németség általános esélyeinek a világban való gyengülésével magyarázta a németség egy részének lassú kiábrándulását. A németség magyarellenes fellépéseiről megállapította, hogy többnyire egy-egy elvakult helyi VDU-vezető biztatására történnek, figyelemre méltó már azok száma, akik ezeket helytelenítik. A „Deutsche Jugend" ellenőrzését követően, a baranyai községek tapasztalata szerint, szintén kiábrándulást figyelt meg. Balázs figyelmeztette a közigazgatási hatóságokat, hogy a kisebbségi kérdésékben sokkal nagyobb türelmességet és körültekintést kell tanúsítaniuk, amivel nem fordítják szembe a ,,. . . baranyai háromszög nagyszámú kisebbségét a nemzeti üggyel . . ."

31 Külön vizsgálta a szerb népiskolák és a szórvány magyarság iskolaügyét. Mindkettőt általánosan hanyatló állapotban találta. Türelmetlenül sürgette ismét a kormányzat hatásos intézkedéseit.

32 Helyes nemzetiségi iskolapolitikai koncepció ,,. . . egyforma jelentőséggel számol a szerb és baranyai sokacság iskolai és tannyelvi nehézségeivel, továbbá a szórvány magyarság ügyének felkarolásával . . ." Ezeket a gondolatokat oly fontosnak tartotta, hogy a miniszterelnökségen kívül ismételten megküldte a VKM osztályainak, továbbá a tanügyi megyei irányító szervéknek és az egyházi főhatóságoknak. 1943 novemberében a Magyar Iskolai Tanácshoz külön beadványban fordult, hangsúlyozva félelmét és kétségeit arról, hogy a kormányzat túlságosan ,,. . . német tanügyet ért a kisebbségi iskolapolitikai kérdések alatt és így mostohának tűnik a szerbség és a sokacság iskolaügyének kezelése". Sürgette a hatóságokat, hogy maguk is délszláv iskolaügyi referenset szorgalmazzanak, hogy ,,. . . a testvéri együttműködés szivárványhídját együtt építhessük a visszacsatolt területek nagyszámú ily nemzetiségű népekkel . . ." Hasonlóképpen exponálta a szórványmagyarság ügyét a visszacsatolt Baranyában. Balázs Ferenc utolsó jelentését 1944. április 15-én készítette el. 1944 január és április között állandó betegség nehezítette munkáját. Vesegyulladása ágyhoz kötötte hosszú időre. Mindössze hét baranyai német iskolát látogatott meg. Ekkor készített nagyon rövid elemzésében a Volksbund társulati iskolákban folyó ,,. . . nemzetellenes, kisebbségellenes egyoldalú tanítás rendszeres megfigyelésére . . ." hívta fel a minisztérium figyelmét.

33 Az év őszén bekövetkezett nyugdíjazásáig egy-egy hétre munkába állt, de az iskolapolitikai kérdések vizsgálata helyett a miniszterelnökség nemzetiségi osztálya és a VKM VI/6. osztálya módszertani kérdések kidolgozásával bízta csak meg. 1944. évi utolsó jelentésében leírt nagyon rövid helyzetkép tükrözte azokat a viszonyokat, amely az egész magyar népoktatás tragikus végső szakaszát jellemezték. Eszerint az egytanerős iskolák nagy részében megbénult a tanítás. Ha akadt egy-egy állami kisegítő tanító, akkor a sokszor évekig szünetelt oktatás olyan fokú elmaradásával kellett szembenéznie, amely elriasztotta őket a pályáról. Az osztott, több tanerős falusi iskolákban is csökkentett óraszámban, rendkívül redukált tananyaggal, gyakran hónapokra osztatlan rendszerben folyt a tanítás. Az általános pedagógushiány, a katonai behívások már illuzórikussá tették az oktatást. A visszacsatolt Dél-Baranya iskoláinak nívója még inkább lehanyatlott, mert e terület átcsatolásával járt politikai és hatalmi változás sok tanítót elmozdított állásából, mások pedig nem is kívántak a pályán maradni. A kormányzat és a megyei tanügyirányítók intézkedéseinek végrehajtása megbénult, mert nem volt végrehajtója falun. A VKM beismerve a csődöt, az iskolai oktatás beszüntetését volt kénytelen elrendelni 1944 októberében.

34