Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

51 Bm. L. BMU. 106. csomó „Herend" jelzésű köteg. 40. sz. 52 Szita L. im. L. 47. sz. jegyzet. 53 Virágosra azért telepedtek a több sertést tartó rácok, mert az ottani határban nagy tölgyes volt. Még évtizedek múlva is jártak oda makkoltatni bérért más uradalmakból, sőt még Szlavóniából is. A Virágos melletti Marótfalva puszta nagy tölgyesét is kiadta az uradalom telente a makkoltató rácoknak. Bm. L. BMU. 107. cs. 314. a; 314. c; 314. 10; 111. cs. 1489. a. * Bm. L. BMU. 106. cs. 355. 55 15/1514. törvénycikk. „A parasztokon megveendő adókról. Ezenkívül a nős parasztok, akár házbirtokosok, akár pedig zsellérek, egyenként, minden egyes esztendőben mindenhol egy aranyforintot tevő száz-száz dénárt tartoznak fizetni a földesuraiknak, tudniillik ötvenet Szent György, a többi ötven dénárt pedig Szent Mihály arkangyal napján. 1. §. És, ha valamely helyen eddig száz dénárnál többet szoktak fizetni, az az adó a mostani törvény miatt lejjebb szállítottnak tekintendő." 56 Bm. L. BMU. 106. cs. 296. 57 L. az előző jegyzetet. 58 L. az 56. sz. jegyzetet. 59 Bm. L. BMU. 110. cs. 322/1., 110. es. 322/7B. 60 Ez a járvány Pécset is elérte; a Városi Tanács jegyzőkönyve 1741-ben kétszer is említi az itt dühöngő pestist: szeptember 15-én és december 5-én. Az utóbbi jegyzőkönyvben a Xavér templom építéséről is írnak. A vármegye ülésein 1739 szeptemberében többször tárgyalták a vidéken dúló pestist. 61 Bm. L. BMU. 107. cs. 314/a; 107. cs. 314; 111. cs. 1489/a; 107. cs. 314/10. 62 Bm. L. BMU. 106. cs. 296. 63 „ . .. propter multa patrata praedocínia per Dominam Terrestrem eliminatis .. ." 04 Bm. L. BMU. 106. cs. 355. 03 L. előző jegyzet. 66 Bm. L. BMU. 107. cs. 324. 4. 07 L. a 2. sz. jegyzetet. 68 Szita L. im. L. 47. sz. jegyzet. 69 Bm. L. BMU. 106. cs. 297. 70 Bm. L. BMU. 106. cs. 296. 71 Bm. L. BMU. A 106. csomóban a 296. sz. irathoz mellékelve. 72 ,,

Contract." A gótbetűs német szövegben latin betűkkel írták ezt a szót 73 A gulden számítási pénz volt. Az uradalmi számadások szerint az értéke egy forinttal, azaz 60 krajcárral, vagy 100 dénárral volt egyenlő. 74 Bm. L. BMU. 106. cs. 355. A „hosszúfuvar" általában nem volt hosszabb kétnapi járóföldnél. A bólyi uradalom jobbágyaival azonban még Mozsgóról is hordattak épületfát a siklósi és az üszögi építkezésekhez. 75 „Bécsi fuvar" címén a pénzt a más nemzetiségűektől is behajtották, csak tőlük kevesebbet, 76 Batthyány Ádám a felszabadító háború idején 15 274 forintos kölcsönt adott a császárnak. Részben ennek az ellenértékeképpen kapta 1700-ban 48 260 forintért a bólyi uradalmat. A siklósi uradalmat az özvegye és két gyermeke a Caprara örökösöktől vette meg, 1728-ban. Egyik uradalom sem volt „császári és királyi" adomány. '

7 ,, . . . lovösszen schuldig zu geben ..." A lovak istállózásának az elterjedése előtt a gazda csak délig dolgozott velük a mezőn, utána kihajtotta őket legelni a ménesbe. Este a lovakat a legények a falu szélén várták és egész éjjel kint legeltették megbéklyózva őket. A lovak mellett éjszakázókat hívták lovászoknak. (Kiss G.: Ormányság, Bp., 1937. 53-55.) Az ökrök éjszakai legeltetésére is sok adat van az uradalom peres irataiban. 78 Bm. L. BMU. 106. cs. 355. Az úriszékhez 1765. szeptember 15-én nyújtották be a közös panaszukat. 79 Bm. L. BMU. 112. cs. 26. b. 80 juxta consvetudinem antiqvam in usu existentium . . ." 81 Bm. L. BMU. 106. cs. 355. 82 A római katolikus délszlávok ugyanazokkal a szolgáltatásokkal tartoznak, mint a magyarok. Őket a jegyzék néha nem nevezi meg külön. 83 „Svevi". 84 Villánykövesd. 85 Belvárdgyula része, a régi Gyula község. 86 Hidor német része. 87 Virágoson, Kisbudméron, Kiskassán, Palkonyán, Újpetrén és Vókányban akkor már szintén németek laktak a rácok helyén.