Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

A bólyi uradalomba települt Állatállományuk Jobbágyok száma ~ Ökrök száma Község «m n «=* PO g r* pr-. rIvánbattyán 5 5 6 8 7 3 18 3 4 Kisjakabfalva 12 10 20 11 12 16 42 15 13 Kiskassa 12 4 12 11 12 5 36 17 5 Nagybudmér 9 7 16 16 8 7 42 24 9 Palkonya 9 5 15 9 2 3 30 12 3 Töttös 6 7 12 12 11 12 42 18 6 Újpetre 11 5 12 8 14 5 48 11 1 Villánykövesd 14 8 18 10 12 11 30 11 6 Virágos 3 4 4 26 0 4 18 29 3 Vokány 5 3 12 4 12 6 24 4 9 86 58 127 125 90 72 330 144 59 10 jobbágyra jutott: 11 12 26 12 7 A táblázatból mindenekelőtt kiemeljü k Somogyinak a rc cdú lás előtti időre vonatkozó összeírását. Alaposabban áttanulmányozva az 1704. évre vonatkozó adatait, amelyeket 1709-ben írt le, még fenntartással sem fogadhatjuk el. Ebben valószínűleg emlékezetből írta le a falvak és az uradalom sorsát a kurucok 1704. évi hadjáratától 1709-ig. Főleg a háborús események előtt itt élt jobbágyok számát tartjuk kiugróan magasnak, de eltúlozta az igavonó ökrökről írt adatait is. A jobbágyok számát nézve a kiválasztott tíz rác községben, 1701 és 1703 között csak kettőbe érkezett új család, egyben nem változott a létszám, míg hétben csökkent. Somogyi 1709-ben írt visszaemlékezése szerint 1704 elején, tehát néhány hónap múlva ugyanezekben 69-cel több jobbágy lakott. Ezt hihetetlennek tartjuk, mert akkor még bőven volt hely más uradalmakban is. Abba az uradalomba, ahonnan a megszorítások miatt az előző három évben a rác lakosság harminc százaléka elvándorolt, ennyi telepes nem érkezhetett ilyen rövid idő alatt. Nem hisszük el az igavonó ökrök számának a gyors növekedését sem az 1703-ik évi 72-ről 330-ra. Arra nem találtunk magyarázatot, hogy Somogyi, akit az uradalom peres ügyeibe megidézett tanúk még a halála után évtizedekkel is tisztelettel emlegettek, 1709-ben miért szépítette meg a háború előtti állapotokat. A Batthyány uradalom 1711 és 1713 között újratelepült 12 községébe több rác érkezett, mint ahányan a szabadságharc előtt lakták. Somogyi bizonyára úgy osztotta el őket, hogy a falujuk határát optimálisan meg bírják művelni. A földet csak ökrökkel lehetett felszántani. Föld bőségesen volt, ember is jött, csak igavonó állat volt kevés. Ezért találunk a 18. század elején készült uradalmi összeírásokban annyi fél- és negyedtelkes jobbágyot. A rácok tulajdonában levő ökrök számát a kirabolt magyar falvakból elhajtott állatok sem növelték. 1713-ban is csak 12 ökre volt 10 rác gazdának, akárcsak tíz évvel korábban. Hatökrös fogatokkal csak úgy bírták megszántani az uraság mezejét és a sajátjukat, ha többen összefogták az ökrüket. Valószínűleg járomba fogták a teheneket és a nagyobb tinókat is.