Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

A város a következő műhelyeket állította föl: 1. Asztalosműhely — karbantartási munkákat végzett a többi műhelyek részére. 2. Lakatosműhely — hasonló jellegű munkát végzett, mint az asztalosműhely. 3. Cipészműhely — a segélyezettek részére cipőjavítást vállalt. Új cipőket azonban csak pécsi kisiparosok készíthettek! 4. Játékkészítő műhely - fából készült játékokat gyártottak. Ez volt az egyik olyan műhely, amely értékesíthette a helyi kereskedelemben a gyártott termékeit. 5. Háncs-, kertibútor, kosárfonó - helyi kisiparosoknak adta el áruját. műhely 6- Szövőműhely — városi segélyezettek, valamint szociális intézmények részére végzett munkákat. 7. Szőnyegszövő műhely — torontáli szőnyegeit a helyi kereskedelmi hálózaton keresztül értékesíthette. 8. Varróműhely — tevékenysége hasonló volt a szövőműhelyéhez. 9. Kézimunka műhely - női dolgozókat foglalkoztatott, helyi kereskedelmi értékesítésre termelt. 10. Seprűkészítő műhely — a kézimunka műhelyhez hasonló tevékenységet fejtett ki.

101 Tárgyalt korszakunkra a világgazdasági válság nyomasztó hatása a jellemző. 1932 októberétől kezdődően, a Gömbös-kormány hatalomrajutásával jobboldali fordulat kezdődött el, amely a válság hatását hatalmi szempontjainak megfelelően próbálta kihasználni.

102 Pécs városában a válság hatására a város vezetése olyan szociálpolitikai gyakorlatot hozott létre és valósított meg, amely méltán lett országos 'hírű, sőt még a határainkon túl is feltűnést keltett. Ennek kidolgozásában alapvető szerepe volt dr. Esztergár Lajos városi tanácsnoknak, a későbbi polgármesternek. Magasfokú elméleti felkészültségének köszönhetően kora leghaladóbb törekvéseiből minden előremutatót átvett és megvalósított, ugyanakkor a szellemi szükségmunkások szakértelmét fölhasználva olyan hálózatot épített ki, amelynek segítségével képet kapott a város lakóinak szociális helyzetéről, a szegény néposztály nyomoráról. Emellett olyan végrehajtó hatalommal iis rendelkezett a városban, hogy a segélyezés és a foglalkoztatottság biztosítására kora legjobb intézményeit hozta létre. Nem csoda tehát, hogy mindenütt tisztelettel emlegették az ún. „Pécsi Normá"-t. S mivel a válság hatása a későbbi években szintén érződött, volt ereje a meglévő szociálpolitikai rendszer tökéletesítésére is. JEGYZETEK 1 Berend T. Iván-Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon (1848-1944). Kossuth Kiadó, Bp. 1973. 228. p. 2 Varga Jenő: A nagy válság. (Válogatott írások 1924-1943.) Kossuth Kiadó, Bp. 1978. 277. p. 3 Berend T. Iván-Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX-XX. században. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1976. 343. p. 4 Magyarország története 1918-1945. Főszerk.: Ránki György. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 607-608. p. 5 Bethlen István titkos iratai. Kossuth Kiadó, Bp. 1972.