Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

kánál a nagy igények miatt 60 000 P. túllépés mutatkozott. Az ismételten betervezett 130 000 pengőből 96 000-et használtak már fel. Éppen ezért szükséges volt ennek a tevékenységnek a korlátozását elrendelni. A költségvetési tételen maradt 88 000 pengőből a Balokányi tó körüli rendezési munkaiatokra 12 000, a Lakits Laktanya bővítésére 20 000 pengőt terveztek először megvalósítani.

7

' i) Az 1933-34-es szükségmunka-tervezetet szeptember 21-én fogadták el. A tervezet a következő négy részből állott: I. Útépítés 14 000 P. 50 000 P. II. Térrendezés 3 500 P. 27 000 P. III. Csatornázás 40 000 P. 70 000 P. IV. M

agasépítés 90 000 P. 67 000 P. összesen: 148 000 P. 214 000 P. (A kimutatásban részletesen fel van tüntetve a III. és IV. csoport költségvetése, de az öszszegzés csak a végén szerepel.) A tervezet szólt a foglalkoztatottságról is. A téli hónapokra 3066 munkanélkülivel számoltak, naponta 800-at tudtak alkalmazni. Munkabérként 150 napig naponta átlag 1,5 pengőt tudtak fizetni. Nagy gondot fordítottak az ifjúmunkások foglalkoztatására. Azonos feltételek mellett 120 fő alkalmazását tervezték. Emellett a városon átvonuló munkások támogatására 3 000 pengőt irányoztak elő. Az összes kiadásra 210 000 pengőt állapítottak meg.

78 j) 1933. november 8-i közgyűlésen a Mérnöki Hivatal elmúlt idénybeli adatait közölték. Eszerint 298 nap alatt 7975 fő végzett el 295 000 pengő értékű munkát.

79 A közgyűlés 1933. december 11-én a Pénzügyminisztériumnak jelentést tett abból az alkalomból, hogy a város anyagi helyzetét október 6-án tárgyalta a minisztériumi bizottság. Ebben leszögezték, hogy a szükségmunkák 1933. november 1-én kezdődtek és 1934. október 1-vel zárulnak. A munkabér és a hitelkeret összege 450 000, az anyagszükséglet 148 000 pengő lett. Az állami támogatás 60 000 pengő volt. A költségeket 32 000-rel csökkenteni kellett az anyagi okok miatt, így nem építhették föl a Mecseken a tervezett öt házból álló lakótömböt, helyette 60 000 pengő költséggel csatornaépítést terveztek,

80 k) 7934. október 24-én a közgyűlésen tárgyalták az eredményeket, és meghatározták az 1934—35-ös év tervezetét. A városi kimutatások szerint a Mérnöki Hivatal 240 munkanap alatt, 1,6 P. napi fizetség mellett 231 000 P. összeget költött szükségmunkára. A 117 000 pengős anyagköltséggel együtt az összköltség 350 000 pengő volt. Az 1934—35-ös terv a következő költségekkel számolt: I. Útépítésre 255 000 P. II. Térrendezésre 35 000 P. III. Csatornázásra 60 000 P. összesen; 350 000 P. Az éves programot az 7935. április 25-i közgyűlés fogadta el, a következő tételekben: I. Útépítésre 159 000 P. II. Térrendezésre 25 000 P. III

. Csatornázásra 42 000 P. összesen : 226 000 P. I) 1935-ben a város vezetősége kétszer is sürgette a kormányzatot az 1935-36-os szükségmunka-idény beindítására. A polgármester november 22-i adatai szerint a Mérnöki Hivatal éves kerete (226 000 P.) kimerült, a legszükségesebbek biztosítására B. M. segélyből 33 000 pengőt kapott a város.

81 Az év végén, december 18-án a város népjóléti tanácsnoka közölte, hogy a nagy hideg és a magánépítkezések megszűnte miatt ismét sok ember van munka nélkül. Kérdést intézett a Mérnöki Hivatalhoz, hogy közölje a munka megkezdésének időpontját. A szükségmunkák így csak 1936. év elején kezdődhettek el.

82 A szükségmunka ezekben az években nagy jelentőséggel bírt a város életében, a nehéz gazdasági viszonyok leküzdésében. Jelentősége csak évek múltán, a jobb foglalkoztatottsági viszonyok között, a haditermelés megindulásával csökkent, majd szűnt meg teljesen a világháború első éveiben.