Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

A nyilvántartást 1932 februárjától annyival pontosították, hogy a városi népjóléti alapot a költségvetésben külön rovatban kezelték, pontos elszámolású kiadási-bevételi hasábokkal ellátott naplót vezettek.

22 Dr. Esztergár Lajos tanulmánya a Városok Lapja 1931. október 1-i számában már letisztult irányelveket tártai ma zott.

2:i Az év elején, január 31-én a város munka- és segélyprogramjáról polgármesteri jelentést küldtek a belügyminiszterhez. Itt jelentették a város foglalkoztatási rendszerét. Eszerint a város munkanélkülijeinek névsorát betűrendben is és szakmánként szétosztva is nyilvántartotta a munkaközvetítő hivatal, kartotékrendszerben. Az OTI naponta rögzítette a ki- és bejelentetteket, külön kezelve a munkában állókat és a munkanélkülieket. A Keresztény Nemzeti Liga helyi szervezete keretében 10 ínségenyhítő bizottságot alakítottak, az OTI a munka nélkül maradottakat utcák szerint összegyűjtve írta össze, és ezeket a listákat megküldték a bizottságoknak. A bizottságok munkájában a városi törvényhatósági bizottsági tagok is részt vettek, sőt számtalan környezettanulmányt is végeztek, amelyben javaslatot tették a segítség mikéntjére. Jelentéseiket az ABC-rendben összeállított ún. segélykataszter mellé tették, így teljes kép alakult ki. A bizottság érdemi munkája a jelentkező személy személyazonosságának megállapításával kezdődött, majd a munkaviszony ellenőrzése a munkaközvetítő hivatalban történt meg, segélyt csak igazolás alapján folyósítottak. A segélyezés egyik alappillére volt, hogy az esetleges visszaélések elkerüléséért segélyt pénzben Pécsett nem folyósítottak. A természetbeni segély két hétre szólt, s fűtésre 1 q szenet, 50 kg fát adott a város családonként. Az élelmiszeradag 5 kg burgonyából, 2-2 kg babból, főző- és kenyérlisztből, 1/2 kg cukorból, 1 4-1 4 kg zsírból és hagymából állt két személyre, és minden két személy után újabb adag járt a családnak. Ennek ellenértékeként a segélyezett köteles volt a városi közmunkáknál egynapi napszámot teljesíteni az élelmiszerek, és másfelet a fűtőanyagok fejében. Mert a város segélyezési akciójának másik alappillére az volt, hogy csak a városi beruházásoknál végzett munka fejében folyósítottak segélyt. Emellett 10 pengőig az arra rászorulóknak havi lakbérsegélyt is adtak, amit a segélyezett háztulajdonosának utalt át közvetlenül a város. Kisebb házi kiadásokra, bevásárlásokra havonta 2,5 pengő értékig adott a törvényhatóság. A lakbértámogatásért 4, míg kisebb költségek térítéséért 1 napi számot kellett szolgáltatni.

M Pár nap múlva, február 10-én a népjóléti ügyek tanácsnoka javasolta a közgyűlésnek, hogy a munkabeosztást a Népjóléti ügyosztály végezze, és a munkadíjutalványt is ez az osztály adja ki. Az ügyintézés egyszerűsítéseként a házipénztár utalja át a segélyösszeget a letétpénztárba, ahol a tejellátási összeggel együtt, külön letéti alapként kezelnék. A javaslat kiváltó oka egyfelől a jelentkezők nagy száma, másfelől a visszaélések megakadályozása volt.

2

' Az egész rendszer kidolgozója Dr. Esztergár Lajos, a város törvényhatósága népjóléti tanácsnoka volt, aki ekkor már az első ilyen kísérletről is beszámolt, amely január 10-én zajlott le. Osztrák példát szintén fölhoz a jelentésében, ahol családi segélyként 3,5 schillinget adnak a hatóságok, de csak 12 hétig.

20 A következő lépés foglalkoztatási műhelyek fölállításának terve volt, amelyet 1931. október 9-én terjesztett föl a város a keresícede/emügy/ tárca miniszteréhez. A foglalkoztatottság kibővítéséhez anyagi és dologi segítséget kért a város a kormányzattól. A nélkülözőknek, a munkanélkülieknek a téli hónapok mindig nagy megpróbáltatást jelentettek ebben az időben. Nyáron úgy próbáltak magukon segíteni, hogy a mezőgazdasági idénymunkákban vettek részt, és ekkor próbáltak valamit tartalékolni a hideg és munkanélküli téli hónapokra.

27