Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamnin pécsi nyomdász szabad sajtos tevékenységének megtorlása 1849-ben

„Főméltóságú Herczeg Áldornagy Ur! Legkegyesebb Uram! Azon határtalan bizodalmat, melly már kétszer bátoríta Herczegi Ex-cellencziád főpásztori kegyeihez folyamodni, sikertelen esedezésem fájdalmain nem engedé megtörni Főméltóságod ismert apostoli nagylelkűsége. E bizalom, Főméltóságú Herczeg! gyújta világot a nyomár sötétéibe sülyedendőnek még egyszer Legkegyesebb Urához terjeszteni föl legalázatosabb esedezését, melly egyedül szerencsétlenné lett családom fentartására életileg szükséges — nyugdíjam meg-nem tagadására szorítkozik. Legkegyesebb Uram! Atya és férj vagyok, miattam az ártalanok nem szenvedhetnek; legyen irgalmas és nagylelkű irántam is, mint mindenkor a kereszténység apostolaként, irgalmas szokott lenni! Ugy is csak ezen egyetlenben helyezhetem reményemet. — Herczegi Excellencziádnak legalázatosabb szolgája Nagy Benjámin s. k. volt Factor."

37 Scitovszky ekkor már Pécsett lehetett, mert már másnap (I), 23-án továbbította a kérvényt Farkas József püspöki helynökhöz

38 — méghozzá pártoló sorok kíséretében (!) - akit egyúttal a lyceumi Gazdasági Bizottság teljes ülésének elnökségével bízott meg, az alábbi levele szerint: „Fő Tisztelendő püspök helynök Ur! Nagy Benjamin hivatalvesztett könyvnyomdai ügylő, saját és családja fentartására szükséges nyugdíjáért folyamodik. — Ámbár említett kérelmező politikai vétségei miatt a' katonai, és polgári hatalom által ítéletileg hivatalától megfosztatván, a' közte, és az intézet közti szerződés teljesen megsemmisült, és következőleg a' folyamodó nyugdíjától is azon nyomban elesett; tekintetbe vévén még is, hogy éltesebb lévén családjának eltartására, csakugyan képtelen, kérdés támad: ha váljon a' keresztény szeretet igényelte köteleségből az intézet pénztárából valamit lehet e — vagy kell e — részére ki jelelni? E nézetemet Fő Tisztelendőségeddel a' végett közlöm: miszerint a' Consessusban,

:,!) mellynek elnökségével ezennel felhatalmazom, Nagy Benjáminnak ide zárt ./. folyamodványát tárgyalás alá venni, és abban azt is eldönteni szíveskedjék: hogy, milly feltételek mellett, a' hivatal vesztett Factor a' begyülendő kin lévő adóságokból a' Contractualis''

0 harmad részre tarthat számot? Egyébiránt. . . Pécsett November hó 23. 1849. . .. János Püspök." A Lyceum-alapítvány Gazdasági Közgyűlését 1849. december 6-ára hívták össze. Az ülés napirendjén három ügy szerepelt. Az első Nagy Benjamin felmondásának ügye, a második Jónás József kanonok jelentése az augusztus 20-i nyomda-lezárásról, harmadikként tárgyalták Nagy Gusztáv „ideiglenes ügylő" kérelmét rendes ügylővé kinevezése érdekében, mit meg is szavaztak. - Az első napirendi pont volf a legnagyobb és legsúlyosabb téma, ezért erről - több példányban is - külön jegyzőkönyvi kivonat készült, amint az a következőkben olvasható: „Kivonat a pécsi Lyceum Gazdasági Közgyűlésének Jegyző Könyvéből 1849 ki December hó 6-án Főtiszt. Farkas József apát, kanonok és püspöki helyettes, mint elnök; Jónás József cz. kanonok, ideiglenes Lyceumi Aligazgató, a politikai tudomámyok tanára és a jogtudományi szakidősbje; Tekintetes Luxevich László várost polgár mester; Nagy József városi főbíró, Piacsek József pénztárnok; Nagytiszteletű s tudós Kunszt Tamás zirczi szerzetes, ház főnök, és gymnasiumi igazgató, mint a tisztelt szerzet apátjának helyettese; Sláby Ferencz hittani tanító és könyvtárnok, s a hittudományi szak', Schneider Gáspár természettani tanító és a bölcseleti szak idősbjei, és Feszti Károly mennyiség tan tanító és intézeti tollvivő — az urak, rendes ülnökök a pécsi lyceumi gazdasági ügyek felett közgyűlést tartván: Mindenekelőtt Elnök Ur Ö Nagysága az ülés éber figyelmét a pécsi Lyceum Könyvnyomdára, s annak ügylőjére szodói Nagy Benjáminra fordítani kívánván, körülményesen előadó: miként Nagy kéri Scitovszky János pécsi püspök, és kegyelmesen kinevezett Herczeg Primás Ö Nagyméltósága, mint a Lyceumi Könyvnyomdának is pártfogója a nevezett intézet 1847ki számadásait, mellyek csak az 1848ki nyár végére adattak be, átvizsgálván, különbféle, az intézetre káros hatású rendetlenségeket vett észre; miért is már múlt évi December elején az intézeti pénztár állapota, a számadási könyvvezetés, és az ügylő maga viselete felett véletlenül meglepő vizsgálatot tartatott; az évi December végén pedig a pécsi kereskedői testület két tagja — tehát szakértők által, a számadási könyvek vezetését bíráltatá meg; mind ezen elősorolt tényekre vonatkozó okiratokat legott előterjesztvén.