Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamnin pécsi nyomdász szabad sajtos tevékenységének megtorlása 1849-ben

már megelégelték működését és az 1848-as politikai események Pécsett, eléggé bonyolult körülményeit felhasználva, koncentrált támadásba lendültek Nagy Benjamin ellen. 1848. augusztus 26-i keltezéssel Ranolder János

11 kanonok és Jónás József

12 tb. kanonok, ideiglenes prodirector jegyzőkönyvnek is beillő felterjesztést intéztek Scitovszky János

13 akkori püspökhöz, hivatkozva a püspök augusztus 12-i megbízására.

1

'' Ranolder és Jónás - leírásuk szerint - aug. 24-én 11 órakor léptek a nyomdába, hol a segédeket ugyan munkában találták, de a faktort nem látták, csök később jött elő. Tüstént rákérdeztek, hogy a pénztárban van-e pénz, mire egyszerűen azt válaszolta, hogy üres, - de mégis találtak valamennyit. Mikor az intézet számadásait kérdezték, arra Nagy azt mondta, hogy most készíti az 1847. évit, s néhány nap múlva készen lesz. A késedelem okául Nagy Benjamin „in sui defensam varias politicas causas ac sollicitudines accusavit" — vagyis saját védelmére különböző politikai okokat és gondokat hozott fel. Ranolder és Jónás ezután a nyomdászsegédeket külön helyiségbe hívta kikérdezés céljából. A felterjesztés szövege itt sajátságosan hol latin hol magyar. Az egyik segéd, Ficht Kajetan kérdésükre azt válaszolta, hogy több heti keresetét nem kapta meg. Nagy Gusztáv

1

' már bőbeszédűbb volt és elmondta, hogy még a múlt évről is két heti bérével adós a faktor, aki itthon ritkán van, nem néz az intézet ügyei után és nem szólhat senkinek se, mert mindenkinek tartozik. Ha nincs itthon, többnyire a kávéházban lehet megtalálni. Kár - mondja Nagy Gusztáv — ,,hogy az intézet így elhanyagoltatik, pedig milyen virágzó állapotba lehetne azt emelni". Fischer Sándor nyomó, ki már 12 éve van itt, panaszolja, hogy még tavalyról néhány heti fizetése vissza van. Ugyancsak Schlafhauser Antal is - aki hat hete szabadult fel - mondja, hogy csak „gondolom formán adott bért" neki a faktor. Az előző — 1847. — évi számadást Nagy Benjamin valóban el is készítette, amelynek felülvizsgálatával a püspök ezúttal Plitzner Lőrinc

10 és Feszti Károly

17 tanárokat bízta meg, akik 1848. október 9-én írták alá jelentésüket.

18 A négy oldal terjedelmű és 11 pontból álló „észrevételek" java részében a hátralékokkal foglalkoznak, míg más esetben a tartozások és követelések kimutatásának hiányát kifogásolják. Talán legkülönösebb a 8. pontban észrevételezett eset. Lakits kereskedő számláján - mindössze 15 ft 36 kr - a kifizetést igazoló „Saldirt" szó áll, viszont Lakits és felesége eskü alatt állították, hogy a szó írása nem tőlük származik. A revizorok hosszas számolgatással azt is kimutatták, hogy a nyomda 1847-ben 60 forint veszteséggel dolgozott s annyi bevétele sem volt, mint amennyi bért kifizettek. „Ez Botrány, mellyen . . . megütköznek alulírtak" — írják jelentésük végén Plitzner Lőrinc és Feszti Károly. Nagy Benjamin nem soká késlekedett, mert november 14-én megírta négy tele oldalon a válaszát,

19 melyben néhány kisebb számszaki hibát elismer, kiigazít. Az idegen írású „Saldirt"-ra azt mondja, hogy Lakits legénye írta oda. Szakszerűtlennek minősíti, hogy a nyomda egy évi bérkifizetését és bevételét állítják szembe, mert a munkák elvégzése és ellenértékük fizetése különböző évben is történhet. Végül így ír: „Utoljára engedelmet kérek, hogy az idén a számadásomat későbben adtam bé . . . mert tudva vagyon, hogy. . . az 1848ki első félévben a követválasztás Tisztújítás és a Sajtószabadság bejövetele alkalmával minő alkalmatlanságok, zavarok és akadályok az intézetben éjjel nappal uralkodtak... hogy lehetetlen volt a kivánt pontosságnak jobban megfelelni". E replikára készült egy igen éles hangú ellen-válasz is, melynek fogalmazványa