Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamnin pécsi nyomdász szabad sajtos tevékenységének megtorlása 1849-ben
szerződés 1. pontja értelmében „Nagy Benjamin Ur a Pétsi Püspöki Lyceum Könyvnyomtató Intézetébe mint Factor felvétetik: az ő Hivatalya holtig állandó lészen". A hat pontból álló szerződés 5. pontja a fizetésről intézkedett, ily módon: ,,5 ör . Jutalma és esztendei füzetese a Factornak lészen 600. Rfnt. pengő pénzben, három ezüst húszast egy Rforintban számlálván, melly azon naptul fogva, midőn Bécsbül megindul, járni fog. Ezen feliül a könyvnyomtatásbul jövő, s minden költségeknek lehúzása utánn maradandó tiszta jövedelemnek vagy is tsupa nyerességnek egy harmad része, szinte élete fogytáig." A szerződést egy hónappal később Nagy Benjamin Bécsben írta alá, eképpen: „Alá írtam tulajdon kezemmel Bétsben július 13 kan 1836. Észben. Nemes Nagy Benjámin mpp. Bars Vgyben Szodói közbirtokos és a Pétsi Püspöki Lyceum Typographiájának Factora" • Nagy Benjáminról a legkorábbi adatot — nem csekély meglepetésemre! — a „Magyar Kurir" 1829. október 13-i számának első oldalán találtam. A híradás elmondja, hogy „Ns Nagy Benjámin Barsi születésű hazánkfia" két évre szóló privilégiumot kapott találmányára az Udvari Kamarától. Bizonyos szerről van szó, mellyel a nyomdai betűkre száradt festéket könnyen lehet lemosni. 3 Időrendben legközelebbi irat, mely Nagy Benjáminnal kapcsolatosan előkerült, egy német nyelvű szolgálati bizonyítvány, melyből kitűnik, hogy Nagy Benjamin 1825. jún. 13-tól 1835. máj. 2-ig a Haykul-féle bécsi nyomdában kiválóan megtanulta a nyomdász mesterséget, s joggal feltételezhetjük, hogy nem is akárhogyan. A bizonyítvány szép szavait sem kell csak udvarias kifejezéseknek tartanunk: a különös szorgalom, hűség és kiváló erkölcsiség — amit kiemel a volt főnök és azt is, hogy csak saját kérésére bocsátotta el szolgálatából/ 1 Nagy a Haykul nyomdából a bécsi királyi Egyetemi nyomdába léphetett át. Erre következtethetünk J. P. Sollingernek, a bécsi Egyetemi nyomda igazgatójának 1836. májusában Szepesy Ignác pécsi püspökhöz írt német nyelvű leveléből, melyben Sollinger igazgató Nagy Benjámint egyik legjobb szedőjének nevezi és ígéri, hogy a legnagyobb készséggel vezeti be a gazdaságos üzemvezetés sajátos ismereteibe. 0 Nagy Benjamin személyével kapcsolatban további adatot találtam a „Dunántúl" c. napilap 1921. mároius 27-i jubileumi számában — ugyanis ekkor ünnepelte a vállalat fennállásának 10. évfordulóját. A B. J.-vel szignált (Baranyai Jenő által írt) cikkben a következőket olvashatjuk: „Az 1836. jún. 13-án Pécsett kelt és egy hónappal később Nagy Benjamin által aláírt szerződés értelmében az új faktor még az évben útra kelt. Erről az 1836. szept. 17-én Bécsben Bánffy Zsigmond által kiállított és Pálffy gróf helytartó által aláírt latin nyelvű útlevél tanúskodik. Ennek adatai szerint Nagy Benjamin feleségével és gyermekével Pécsre utazik, senki az útban ne inkommodálja vagy molesztálja és mindenki engedje őt szabadon útjára. Elmondja az útlevél, hogy Nagy Benjamin szodói születésű, evangélikus vallású, 36 éves, alacsony termetű, arca hosszas, haja, szeme barna, orra rendes." 0 Az itt olvasott leírás ismét egy kicsit közelebb vitt ahhoz, hogy megtudjuk, miJyen lehetett Nagy Benjamin. Szerencsére előkerült még egy szemléletes szöveg is a „Tá rsalkodó" 1837. október 21-i számából. „A vándor titkai" címmel már több számon át folytatódott egy útiélmény-sorozat, melyet Bárány Ágoston 7 írt „Gizellához" alcímmel. Július 22-i levelét Pécsről keltezte. Ebben többek között ezt olvashatjuk:
