Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

Regni Hungáriáé... pro anno 1837. Budae Typ. Reg. Univ. p. 288. Lásd még: 1844. p. 262. Friedrich Ferdinand 1767-1828, Kamarai tanácsos. Johann Peter Maria Thomas, Bécsben született 1770. XII. 22-én, Selmecen kötött házasságot 1799 októberében. Felesége Barbara de Geramb rokonai magas rangú katonatisztek, kamarai hivatalnokok, bányafelügyelők, ő maga is bányarész-tulajdonos Selmecen. Gyermekeik születési helyéből tudható, hogy 1801 — 1805 között Eisenerzben tartózkodtak (itt született 1801. I. 24. Henrik és Henrika - hetek múlva meghaltak. 1804. I. 19. Peter Moritz Melchior, tüzér-alhadnagyként halt meg 1839. IV. 3. 1805. XI. 11. Henrika Maria - meghalt Pécsett 1811. XII. 20.) Reichenau-ban (bei Payerbach) 1807-ben született Maria Anna Klara - meghalt Ybbsben 1887-ben. Pécsett született gyermekeik: Friedrich Wilhelm 1814. V. 26., ugyanakkor meghalt. Lothar 1809-1890, Selmec. Ö 1826-ban apja hivatalában segédkezett, 1829-ben már katona, 183946. között a 3. határőrezredben Ogulinban alhadnagy, itt házasodik Elisabeth Loterrai, 185558. között őrnagyi rangban a 9. határőrezrednél Mitrovitzban szolgál. (Militärschematismus des österreichischen Kaiserthumes. Wien, K. K. Hof-u. Staatsdr. - 1839. p. 239. - 1842. p. 238. - 1845. p. 145. - 1856. p. 347. - 1857. p. 351. - 1858. p. 348. - 1861/62. éviben nem szerepel a neve.) Friedrich Ferdinand 1813. I. 19.—1892. Felsőbánya. Oláhláposbányán majd Felsőbányán bányatanácsos, bányászati szakíró. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891, Hornyánszky. 1. köt. 947. has.) A család adatai: Siebmacher, J.: Grosses und allgemeines Wappenbuch. Nürnberg 1919, Bauer u. Raspe. Bd. IV. 7. Steiermärkischer Adel. Heft 1. (590.) p. 249-250. t. 49. „Péter de Berks bányák felügyelő" 1845. XI. 27-én halt meg a belvárosi plébánia anyakönyve szerint 75 évesen „szívhálog kórság"-ban. 10 A selmeci akadémiára beiratkozott: 1790/91. tanév 403. Peter Maria von Berks, Ritter, Oesterreich, -f- Bezirks-Bergdirektor Fünfkirchen. Besitzer der grossen goldenen Ci vi I Ehren-Medaille mit den Bande. (Gedenkbuch zur hundertjährigen Gründung der königl. Ungarischen Berg- und Forst-Akademie in Schemnitz 1770—1870. Schemnitz, 1871. Joerges. p. 120. 20 Nendtvich Károly, Berks Péter fiatalabb kortársa, 1811-ben született Pécsett, ahol apja gyógyszerész volt, Ö is ebben a szakmában indult el. Mellette növénytannal foglalkozott, majd orvosdoktori diplomát szerzett. A növénytan kapcsolta Berkshez. Nendtvich mindenekelőtt a Mecsek növényvilágához ragaszkodott. 1836-ban értékes munkát jelentetett meg. A Mecseket Berks-szel együttesen járta. A két kolléga még jobban megközelítette egymást Nendtvich egy másik munkájával, amely „Az életműtlen műipari vegytan alapismeretei" címen jelent meg. Egészen közel álltak egymáshoz „A muraközi és hagymádfalvi asphaltok vegytani vizsgálata és szétbontása" tárgykörű tanulmányaik során. Nendtvich ekkor már a József-ipartanodán tanársegéd volt, s amikor ezt egyetemmé szervezték, itt tanszéket is kapott. Berks hatására hozzálátott a magyarországi kőszenek vegyelemzéséhez, s ezt élete végéig folytatta is, több publikációja jelent meg a mecseki szénről. (Ld. Babies id. művei.) Ld. Ilosvay Lajos megemlékezését róla. „Nendtvich Károly emlékezete (1811—1892.)" - AM. Tud, Akad. értekezések, 1895. 6. köt. 21 Bm. L. Berks fasc, 10. 1808. 22 Bm. L. Berks Lt. fasc. 45. 23 Lásd 12. dokumentum. 24 Lásd 13. dokumentum, és Babies A; A pécsi . . . p. 241. 25 Lásd 14. dokumentum. 20 Lásd: Babies A: A pécsvidéki . . . p. 25. 27 Bm. L. Berks Lt. fasc. 10. 1808. 28 Lásd 15—19. dokumentum. 29 Bm. L. Berks Lt. fasc. 45. 110/1813. 30 Lásd 20. dokumentum, és a 20. jegyzet. 31 Lásd 21-23. dokumentum. 32 Szőnyi Ottó; A pécs—budai külvárosi temető. — Pécs—Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője. 1911. IV. 50-90. p. 8. tábl. (Különnyomatban is, Pécs, 1911. 42. p. 1 tábl.)