Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

ad VCapitulum non ex Proprietate, verum solum tîtulo Administrationis spectantibus non secus Fodinas, quam penes alternam Resolutionem et in Concursu b. Resolvendi fodinalis Directoris adaperire possit, ne secus ex Defectu Cognitionis Artis Fodinalis, Ecclesiae Fodinae se destruant, seu vero eum quo praeattactae Fodinae, Pécsvaradiensis videlicet Episcopatus et Civitatis 5 Ecclesiensis pro Provisione Publici in futurum haud sufficerent, Venerabile Capitulum, Ecclesiae Cathedralis Fodinas adoperire et Communi Inspectioni et b. instituendae Directio Subjicere teneantur et obligetur. Dat. 1807. jun. 17. Johannes Latinovics Remonstratio Causarum Locumtenetialis a Latinovics qua mediante Commissionis intuitu. (MOL. Archívum Palatinale secretum A. D. Josephi . . . Acta praesidialia 1807. No. VII.) 12. Dr. Hölbling Miksának Pécsett 1845-ben (Lyceum ny.), Berks halála évében megjelent „Baranya orvosi helyirata" című műve annyira összefüggésben volt Berks Péter tevékenységével, úgy gondoltuk, hozzá tartozik a mecseki szénmedence első nagy bányászának teljesebb megismeréséhez. E munkából néhány szemelvényt közlünk: ...A' kőszén. Rétegei Pécstől éjszak-kelet felé Szabolcs, Vasas, Váralja, Máza, Császta, Szász, Kárász, és Komló irányába vonulnak el. Berks úr, a

1 pécsi k. bányakerület' tudós igazgatója, mélytudományú vizsgálódásai' következtében állítja, hogy hihető, miszerint nemcsak a' budavidéki mész és homokrétegek alatt, hanem még Bács és több szomszéd megyének homokrétegei alatt, mint az egykori ,,féjer tenger" medrének mélyében hatalmas kőszéntelepek feküsznek (Steinkohlenflötze). Ezen kőszénrétegek, mellyek rendesen a' homok és palakővel (schistus argillaceus) változnak, helyivel néhány hüveílknyi, helylyel pedig több ölnyi vastagságúak. Miután azonban csak 50 év óta ásatnak nálunk, legalsóbbrétegeik, vagyis alapjaik, mellyeken feküsznek, még nincsenek megvizsgálva. Ugyan Berks úr' állítása szerint minden kétségen túl van, hogy kőszéntelepeink is legrégibb képletszakaszbeliek, mit többek közt az is bizonyít, hogy ezen kori képletnek elválhatlan társai telepeinkben is megvannak u.m. a' már mondottakon kívül a' palakő (Schictus lithantracicus), ferrum ochraceum argillaceum, (Brand- oder KohlenSchiefer, Thon-Eisenstein) stb. A' kőszénrétegek azonban a' velők összekapcsolt homokrétegeknél kisebb kiterjedésűek. Ezen régiebb képletekhez az ásványos-növény-kőszén is tartozik, melly nálunk nagy menynyiségben találtatik. És mi igen-igen nevezetes és ritka tünemény, a' vasasi bányákban kőszénné vált pálmaágok is ásattak ki már többször. Némelly más ásványok, mellyek megyénkben előfordulnak, még szorgosabb vizsgálatot óhajtanak. így bizonytalan, valljon a' Szászvár és Magyar-Egregy mellett találtató bazalt és a' Hetény körül előforduló kovács porphyr valósággal-e az, minek állítatik. Chalcedon is találtatott már nálunk és némelly más ásvány, melly azonban nyilvánosan másonnan neptuni alluviumok által hozatott tájunkra. Ezen ásványi ritkaságok' figyelmes megvizsgálása igen-igen óhajtható, hogy a' megyénk földismereti viszonyait nyomó sok kétely a tudomány' érdekében föloszlassék. Némellyek' állítása szerint az asphaltnak is nyoma volna a' mecseki hegyláncban. (?)... Hozzávetőleg a' vaskőről is kell itten emlékeznünk, melly mindenütt találtatik, hol tetemesb kőszéntelepek előfordulnak, következőkép nálunk is. ... Berks úr azt véli, hogy elvétve lehetne talán itt vagy ott tetemes vasanyagtelepet találni, de a' siker bizonytalan volta miatt nem érdemes azt nagy költséggel keresni. Egyébként nincsenek még hegyeink' természettudományilag megvizsgálva, és mi e' tekintetben történt, az egyedül csak Berks úrnak, a' pécsi bányászati kerület' igazgatójának köszönhető. ... A' vasasi kőszén, úgy látszik, igen jó tulajdonságokkal bír és tartozik a' palakőszénhez. Az utolsó látható kőszéntelep fölött igen finom és keményedő homokkő-tömeg találtatik, melly végre a' jegesedett kőnemek jellemét tünteti ki Találtatik tehát Pécsett: Fekete mészkő; kétféle szénhomokkő u.m. durvább szemekből álló és palahomokkő: palaagyagkő vagyis büdösmész; szenes szénhomokkő (gréshouiller charbonneux); kőszéntelepek. ... A' pécsi homokkő jelesebb mint az, melly a' kárpátokban találtatik; a' kőszén is gazdagabb itt . . .