Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete
határtalan optimizmusával volt összefüggésben, amellyel a szén medencénk jövőjét általában szemlélte. A táj földtani adottságainak ismerete sem adott még e korban olyan támaszpontot, amelyen szilárdan állhatott volna. „Ehhez sok tapasztalat szükséges" mondotta maga is. A bányaművelés művészet és miként a régi tudományok, amelyek természeti jelenségekkel foglalkoztak, megfigyelések gyűjteménye („Die Bergbau-Kunst, so wie alte Wissenschaften, welche sich mit den Naturdingen beschäftigen, nur eine Sammlung gemaschter Beobachtungen, mithin empirisch"), ennek ellenére irányítást nyújtanak, hogy biztosabban a célhoz jussunk. Legtöbbször a saját kárán sem tanul, sőt vaktában tovább kísérletezik, és mint elődei, mindenféle műszabály (Kunstregel) nélkül cselekszik — írta egyik jelentésében. Figyelembe kell venni a hegység keletkezésének menetét. Ez igen fontos tényező a bányászok munkájánál. Az ilyen jellegű tapasztalatokat össze kell gyűjteni — tanácsolja —, sőt a bányaműveléssel nyert tapasztalatokkal az ismeretkört ki kell szélesíteni. így kialaku'l a megfelelő geognosia, amely a kutató számára útmutatást nyújt. („Daraus aber soviel möglich gewisse Folgerungen abstrahirt, welche die Geognosie umfasset, und die Fingerzeige geben.") Ajánlja, hogy azoknak a hegységeknek a belső szerkezetét, amelyet még nem tártak fel, következetes kutatásokkal vizsgálják meg („durch den aufschlissenden Bergbau erfahren"). így az is kiderülhet, hogy természetes folyamattal vagy csak kivételekkel állunk szemben. „Tekintettel arra, hogy eddig úgy látjuk, a szén csak tömzsökben vagy fészkekben fordul elő (Stok oder Nester) aztán ismét el-eltűnik, ezen a tájon tartós, áldásos bányászatra nem lehet számítanunk" — mondta Berks az észak-mecseki szénmezőkkel kapcsolatban. Ezen a vidéken a hegység a vele szomszédos síkság felé letöredezett és a tömbök között a széntelepek - az áramló vizek hatására - egymástól elvetődtek, összekuszálódtak és így nem találjuk meg ezeket eredeti irányuk szerint. „Mindebből következik, hogy az észak-mecseki szénbányászatot a dél-mecsekihez viszonyítva nem szemlélhetjük derűlátóan." Ezt tapasztalta már akkor, amikor legelőször végigutazta a Mecsek-hegységet Pécstől Pécsváradig és Mánfán, Komlón keresztül Magyaregregyen, Kárászon, Vékényben, Szászváron, Mázán, Váralján át Nagymányokig. Ez volt 1808-ban. 2/ Ebben a dolgozatomban azért is adok nagyobb helyt a váraljai bányászati kísérleteknek, mert jelentős szerepet játszottak Berksnek abban az elgondolásában, hogy a mecseki széntelepek elhelyezkedését jobban megismerheti, és természetesen az sem volt jelentéktelen körülmény, hogy a váraljai próbálkozások éppen olyan kiinduló pontként jelentkeztek, mint a dél-mecseki sávon Vasas, és a Pécs város határában tapasztalható műveletek. Bár Vasason a pesti egyetem mint földesúr, tágabb lehetőséget biztosított a szénbányászatnak, Pécs határában pedig Pécs szabad királyi város mint jogilag, társadalmilag és iparilag a haladás területére lépett közület, Váralja az északi Mecseken azért is volt alkalmas, mert mint láttuk, értelmiségi fokon mozgó és gazdagodni vágyó ember lépett a kísérletezők sorába; a földesúr, a pécsi püspök pedig itt reprezentálta, hogy nem mond ellent az 1766. és az 1768. évi rendeletnek, s mezőgazdaságilag is a legjelentéktelenebb területének vélte a falut. 28 Ami megfelelt a korabeli agrárius beállítottságú földesurak szemléletének. Berksnek az is feladata volt, hogy a bányák munkásállományát megszervezze, megtervezze. Egy ilyen tervezetéből, amelyet a váraljai és a szászvári bányák számára — valószínűleg a földesúr, a pécsi püspökség számára - készíthetett, megtudhatjuk azt is, hogy viszonylag jelentősebb bányáknak is milyen alacsony szintről kellett elindulni.