Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett

A VÁROSKÉP ÉS VÁROSSZERKEZET ALAKULÁSA PÉCSETT BEZERÉDY GYÖZÖ Pécs legkorábbi építészeti emlékei a római hódítás idejéből valók. Mivel a belváros területének a zöme beépített, természetes az, hogy a leletek a szabad területekre, terekre, utcákra, s bontási területekre korlátozódnak. (Szent István tér, Dóm tér, Rákóczi út, a Postapalota alatti szanált terület, Geisler Eta utca környéke). Magától értetődik az, hogy nem lehet kevesebb emlék a város - zömében több száz éves — épületei alatt sem, főleg azokon a helyeken, ahol nem hálózza a területet a szövevényes - ismert és még ismeretlen - pincerendszer. Ez a Dischka Győző, Várady Antal, Rákóczi út és Jókai utcák által határolt terület lehet. Pécs belvárosának utcahálózata a középkorban alakult ki. Nagyjából ma is ez az utcarendszer határozza meg a valaha fallal (1242 után) körülvett középkori várost. Pécsnek két központja volt: 1. a gazdasági és igazgatási központ, 2. az egyházi és földesúri központ. 1. A gazdasági és igazgatási központ. Ez nagyjából megfelel a mai Széchenyi tér területének. A városnak négy kapuja volt. (Budai, Siklósi, Szigeti és Kaposvári kapuk). Mind a négy, a nagyjából egységes falszakaszok középpontján a négy égtáj irányában állt, s ezek csatlakoztak a rendkívül fontos kereskedelmi útvonalakhoz. Ezek egyike a Bizánc—

Regensburg elsőrendű kereskedelmi útvonal volt. A csatlakozó útvonalak a város központjában találkoztak, ahol szabálytalan formájú tér alakult ki. Ez a kereskedők pihenő- és piachelye lett. A téren bódék állhattak, s később a házakban üzletek és műhelyek is létesültek. A Főtér ezzel Pécs gazdasági életének a központjává vált. A városban a kialakuló vásárok, piacok rendbentartására, vásárés piacpénzek beszedésére - a városi igazgatás jelenlétére mindig szükség volt. Nem véletlen az tehát, hogy itt a piactéren épült fel az igazgatás központja, a városháza. Azt pontosan nem tudjuk, hogy a középkorban hol volt a városháza, de nem lehetett másutt, mint valahol a piac terén. A Főtér azonban még ma is szemmel láthatóan két térből áll. Ma a Kossuth Lajos utca és Sa Mai utca vonala választja ketté, egy felső és egy alsó térre. A középkorban a két tér még jobban elkülönült egymástól: ugyanis egészen a török kiűzéséig a mai Szentháromság szobor és a volt megyei tanácsháza között még egy háztömb állt, s a két teret egy rövid utca kötötte össze. A török kiűzésekor