Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján

Mivel azonban a közelében még nem találták meg az erre vezető római utat, ami révén az utak mentén emelt tornyokra gondolhatnánk, biztosra vehetjük, hogy védelmi célokra őrtoronynak építették azért, hogy a Mecsek nyugati vidékét, valamint a környéket szemmel tarthassák. Az őrtorony történetére az éremleletekből következtethetünk. Kb. a IV. század elején épült, mikor a Pannónia tartomány az egész római birodalom biztonságát védte. A Duna könyökénél a guádok, az Alföldről érkezve pedig a jazygok és gótok ismételten átcsaptak a Dunán és rendszeres hadjáratokban lehetett csak őket leverni. Sopianae, a római kori Pécs, nem volt megerősített katonai város. A rendkívüli háborús időkben mégis védelméről kellett gondoskodnia, hogy legalább a portyázó kisebb csapatokkal szemben védekezhessen. Eddig semmi adatunk nem volt, hogy a védelmi vonalukat hol és mikor állították fel. így ennek az őrtoronynak jelentőségét éppen ez a körülmény adja meg. I. Valentinianusnak sikerült ugyan legyőzni a guádokat, a most talált érmek nagy részének hátlapja az ő dicséretét hirdeti: teljes alakjában látható a császár, jobbjában a Christus monogrammos labairumot tartja, tőle balra hátrakötött kezekkel térdel egyfogoly guádus. Felirat: Triumfator Gentium Barbarum.

8 Testvére, Valens azonban elbukott a nyugati gótokkal vívott harcban. 378 augusztusában vívták meg a döntő ütközetet Hadrianapolisnál és e pannóniai születésű császár is áldozatul esett az öldöklő germánoknak. Ott, azon a csatatéren pecsételődött meg Pannónia sorsa is. 378 végén a nyugatnak forduló barbár hordák végig dúlják, végig rabolják. Ha nehéz harcok árán sikerült is békére lépni velük, nagy részüknek helyet kellett adni Pannóniában. Bár 395-ig tessék-lássék hivatalosan fent is állt a római adminisztráció és katonai szervezető tartományban, az állapotok egyre inkább rosszabbodtak, aki tehette menekült a római lakosságból. Ezeknek az időknek volt tanúja a lapisi őrtorony. A 378-as eseményekkel kezdődött pusztulása. Az V. század kezdetén, mikor a Dunántúl keleti része, így Baranya megye is a hunok kezébe került, már bizonyára romokban hevert. Pécs, 1938. aug. 6. Dr. Horváth Tibor, a városi múzeum régésze" A romok helyreállítására az erdőhivatal a városi idegenforgalmi hivatalt javasolta/

1 Időközben a polgármester a romok megőrzésére vonatkozó terv és költségvetés elkészítésével a Pécs szab. kir. városi mérnöki hivatalt bízta meg. 1938. XI. 5-én Dulánszky Jenő főmérnök felterjesztette a polgármesternek az állékonyság megóvásához szükséges terveket és költség vetést.

,u Ugyanakkor a romokról felmérési rajzot is készítettek. A mérnöki hivatal a következő munkák elvégzését javasolta : 1. A falazatok hézagainak kikaparása, majd portlandcement-habarccsal való kikenése, ami kb. 50 m

2 felületet érint, összesen 50 pengő költséggel. 2. A felső felületek meglazult köveinek újbóli felfalazása 20 pengő ráfordítással. 3. Az egész felső felületen 1 :3 keverési arányú portlandcement-habarcs kenés készítése 25 m

2 felületen, összesen 50 pengő költséggel. Ez tehát összesen 120 pengő ráfordítást jelentett. A munkálatokat azonban csak a következő évben, a jó idő beálltával lehetett elkezdeni. A tervezett költségeket sem az erdészet, sem az idegenforgalmi iroda nem vállalta el. Ezért a polgármester a költségek fedezetéül a városi számvevőség 4216/1939. Szv. számú javas-