Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

készít, amelyben már a felszabadulás pontos időpontjául november 26-át is megjelöli.

21 A kormánybiztos Stenge Ferenc Pécsett tartózkodó alispánnak is utasítást küld, amelyben továbbítja csaknem szó szerint a központi kormánybiztostól kapott utasításokat. Ebben nagy hangsúlyt kap az alispánnak a vármegyei katonai parancsnokkal való személyes együttműködésének a szükségessége.

22 Pallavicini központi kormánybiztosnak küldött jelentésében beszámol a megtett intézkedésekről,

23 a tisztviselők azonnali szolgálatba lépésének lehetőségéről, valamint a Pécs környékbeli bányák állapotáról. Ez utóbbival kapcsolatban megfogalmazza, hogy ,,élénk figyelemmel kíséri s tudomása szerint azok ellátása és munka eredménye jelenleg kielégítő. Ugyanakkor jelzi, hogy a bányák egy része kívül esik hatáskörén, mert azok a külön törvényhatóságot alkotó Pécs szabad kir. város területén fekszenek. A várható fejleményekről a pécsi polgármestert bizalmasan értesítette.

2

'

1 A fentiekből kitűnik, hogy a gépezet beindult s készen állott a területek azonnali bekebelezésével együttjáró feladatok megoldására. A rendelkezésre álló forrásokból jól érzékelhető, hogy a katonai szervezés még ehhez a rendkívül gyors tempóhoz viszonyítva is lépéselőnyben volt. Ez azzal magyarázható, hogy a bevonulás várható pontos időpontjától függetlenül már korábban hozzáláttak részletes tervek kidolgozásához. Ezt bizonyítja az a tervezet is, amelyet a Fővezérség 2029/1. a. 1919. sz. rendeletére hivatkozva 1919. november 1-i dátummal juttattak el a Baranya vármegyei kormánybiztoshoz Berzeviczy kaposvári katonai körletparancsnok aláírásával. A tervezet 17 pontban sorolja fel a szükséges tennivalókat, közli a megszállásra kijelölt csapatokat, amelyeket már a szövetségközi bizottságnál is bejelentettek. (Ezek: a Sásdon levő baranyai csendőr tartalék zlj., a Kaposváron levő somogyi csendőr tartalékezred II. zlj., 100 csendőr a kaposvári csendőrkerülettől, 200—300 csendőr a székesfehérvári körletből, a kaposvári gyalogezred.) Az akció megkezdésének időpontját és módját a katonai körletparancsnokság fogja elrendelni és szabályozni. Részletesen leírja a megszállás alkalmával végrehajtandó eltolásokat (az alakulatok mozgását, személyi állományuk kiegészítését) az új demarkációs vonal elérését, a feladat megoldásához kapcsolódó átszervezéseket (pl. csurgói gyalogezredből, somogyi gyalogezred, kaposvári gyalogezred — baranyai gyalogezred). Baranya vármegye katonai parancsnokául a fővezérség Riffl Sándor alezredest nevezte ki. A vármegyei kormánybiztosi teendőket az eddig csak a sásdi járásban tevékenykedő dr. Svachulai Zoltán fogja ellátni Pécs székhellyel. Rifflt utasítják, hogy tegye meg a paranccsal elrendelt szervezéshez szükséges összes intézkedéseket, amennyire ezt a szerb megszállás lehetővé teszi. Mielőbb terjessze elő a végrehajtáshoz szükséges személyi és anyagi igényeket. (A tervezet egy általános szöveges részből, több hadműveleti elképzelésből és a helyzetet ábrázoló rajzból, vázlatból és 4 részletes utasításból áll.) A rendelethez kapcsolódóan november 6-án a katonai körletparancsnokság újabb intézkedése jelenik meg a hadsereg felszerelésének biztosítása tárgyában. Ebben, mint elsőrendű katonai és állami érdek fogalmazódik meg a kiürítendő területeken levő nagyobb élelmiszer, katonai ruházati és felszerelési cikkekként alkalmas, valamint bőranyag és takaró készleteknek a nemzeti hadsereg céljaira való rendelkezésre bocsátása.

2

' Ennek elérése érdekében azonnal zár alá kell venni a készleteket, ami alól csak a lakosság saját használatára feltétlenül szükséges élelmiszer és tűzifa mentesülhet. Rifflt utasítják, hogy a bevonulás után azonnal intézkedni kell, ,, . . . hogy a lakosságnál jogtalanul birtokban levő katonai ruházati