Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)
gyár alkotmányra tett esküjükkel összeegyeztethetetlennek tekintik. Az egységes fellépés elérte célját. A Narodna Uprava néhány alkalommal ugyan még kísérletet tesz az eskü kivételére, illetve az igazságügyi szervek feletti felügyelet megvalósítására, de ezek is minden esetben elutasításra találtak. így alakult ki az egymásmelletiségnek egy sajátos formája. A szerbek a magyar törvényeknek megfelelően hagyják tevékenykedni az igazságügyi hatóságokat, sőt esetenként együtt is működnek azzal. Nem élnek megtorlással, ha az általuk küldött rendelkezésekre semmiféle válasz, reagálás nem történik. Ez annál is fontosabb, mert 1919. március elejétől a pénzügyigazgatóság, adóhivatalok, pénzügyőrség és csendőrség szolgálatát is a megszálló hatalom kormánya által kiküldött személyek vették át, a magyar alkalmazottakat eltávolítva ezekből a hivatalokból. Csupán Pécs szab. kir. városban maradt meg a régi magyar tisztviselői kar 1920. szeptember 24-ig, amikoris szociáldemokrata nemzeti tanács veszi át a város vezetését. Természetes, hogy a közigazgatás összes ágainak a megszállók által történt átvétele nagyon nehéz helyzet elé állította a magyar igazságügyi szerveket. A magyar hatóságoknak az volt az álláspontja a közjegyzői és ügyvédi karral együtt, hogy a fegyverszüneti egyezmény rendelkezései ellenére a magyar kézből kivett idegen közigazgatást nem ismerik el törvényes hatóságként. Ennek megfelelően a bíróságok és közjegyzőségek gyámhatósági jóváhagyást vagy intézkedést igénylő örökösödési és egyéb ügyeket a szerb megyei árvaszékhez nem küldöttek meg. Illeték kiszabás tárgyát képező iratokat a szerb pénzügyi hatóságokkal nem közölték, hanem ezekről nyilvántartást vezettek a megszállás megszűntéig. Miután erre a szerb közigazgatási hatóságok rájöttek és ennek következménye a magyar bíráskodás megszüntetésével fenyegetett, úgy döntenek az igazságszolgáltatás vezetői, hogy a megyei szerb árvaszékhez időről időre egyszerűbb hagyatéki ügyeket eljuttatnak, olyanokat, amelyek nem igényelnek jogi döntéseket. Ugyanilyen módon az illetékszabási hivatalokhoz is eljuttatnak kisebb értékekről szóló iratokat. A fontosabb örökösödési és a nagy vagyont képező illetékszabási ügyeket azonban továbbra is csak nyilvántartották. A megszállás alatt igen jelentősen megnövekedett bűnügyi nyomozást ugyanakkor a szerb közigazgatási hatóságokra és csendőrségre kellett bízni. Ez az együttműködés nagyon sok nehézségbe ütközött, a nyelvi akadályokon túl a kellő ügybuzgalom, a megfelelő szakképzettség hiányából következően. Ez kihatott a büntető jogszolgáltatás alaposságára, kellő gyorsaságára és jelentős költségtöbblettel is járt. A bonyolult ügyek csaknem minden esetben külön vizsgálat elrendelését is szükségessé tették. A fentiekben leírt módon tevékenykedő bíróság számára rendkívül nagy problémát jelentett a magyar Tanácsköztársaság létrejötte. Ugyanis ha a nemzetközi egyezményekre való hivatkozás hangoztatásával eddig meg tudta őrizni lényegében független helyzetét s a Magyarországon elfogadott törvények alapján ítélkezett, a következetesség az új helyzetnek megfelelő magatartást indokolt volna. Erre azonban ez a magyar bíróság nem lehetett képes. A Magyar Népköztársaság megszűnt, ennek nevében a továbbiakban nem hirdethettek ítéletet. Ezért várakozó álláspontra helyezkedtek. Feltételezésük szerint a Tanácsköztársaság csak néhány napig vagy néhány hétig állhat fenn. Ez alatt az idő alatt a tárgyalásokat megtartják ugyan, de nem hirdetnek ítéletet. (Március 21-április 23.) A tanácshatalom azonban várakozásukkal ellentétben még mindig fennállott s az ítélethirdetések, különösen a letartóztatás alatt levők ügyeiben, de a felek és az ügyvédi kar sürgetése folytán is a jogszolgáltatás rendjének veszélyeztetése nélkül már nem voltak tovább halaszthatók. Ezért úgy döntenek, hogy mellőzik annak kijelentését, hogy