Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

munkások.' 1 Ezáltal könnyebb lett a felügyeletet megoldani, csökkent az iskolák­kal kapcsolatos adminisztráció. Nem utolsó sorban a centralizációval a tantervvel kapcsolatos követelményeket is egységesíteni lehetett. Igen jelentős intézkedésnek minősíthető az a szervezeti változás is, amely alapján a centralizációval és azon belül több osztály és csoport kialakításával a munkaadó nem lett kénytelen összes tanoncát egyidőben nélkülözni. Ugyanekkor megváltozott az országos szakfelügye­let módja is. A tanonciskolák országos felügyelője, mint miniszteri biztos, a mi­nisztériumon kívül közegként működött. Most ugyancsak miniszteri biztosként tevé­kenykedett tovább, de mint a tárca belső munkatársa. Ezentúl a Vallás- és Köz­oktatásügyi Minisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium megállapodott abban, hogy egységes irányítási elvek segítségével irányítják a magyar iparoktatást. 72 Az 1893/1894-es tanévben a mágocsi iparos tanonciskolában semmilyen tanítási felszerelés és taneszköz nem volt. A tanítás eredményét középszerűnek ítélték. Az igazolatlan mulasztások ügyében az iparhatóság nem intézkedett. A mohácsi ipar­iskolában külön rajzterem állt a tanulók rendelkezésére. Az első osztályt az új tan­terv szerint oktatták, a többit a régi szerint. Az előkészítő osztályban párhuzamos oktatás folyt. A rajzoktatást három csoportban végezték. Az iskola csak rajzfel­szereléssel rendelkezett. A tanítás eredményét közepesnek mondták. Nagy volt az igazolatlan mulasztások száma, de büntetést csak hét esetben szabtak ki. A németbólyi ipariskolában a tanítás két nyelven, magyarul és németül folyt. Az iskola felszerelése nem ütötte meg a kívánt színvonalat, a tanítás eredménye közepes volt. A pécsi, most már egyesített ipariskolában, amit a községi népiskolában helyez­tek el, két rajzterem állt a gyermekek rendelkezésére, külön iskolai eszközök ugyan nem léteztek, de a népiskola ezeket rendelkezésre bocsátotta. Az előkészítő osz­tály négyszer, az első osztály háromszor, a második és harmadik osztály kétszer lett párhuzamosítva, az építőiparos tanulók a második és harmadik osztályban kö­zösen tanultak. Számukra külön tanfolyamot is szerveztek, november 1-től március végéig. A heti 11 óra tanulás után vasárnap három óra rajz is következett. Az iparossegédek tanfolyamát 27 fő látogatta. A tanítás eredményét az előkészítő osztályokban közepesnek, a felsőbb osztályokban jónak találták. Az iskola ügy­kezelését mintaszerűnek nyilvánították, az igazolatlan mulasztások ügyében pedig időben történt intézkedés. A Zsolnay-féle ipariskolában a tanulóknak két tantermet rendszeresítettek, a tanítás eredményét a felügyelő hatóságok jónak ítélték. Siklóson a községi polgári iskolában elhelyezett ipariskolának egy rajztermet rendeztek be. E tekintetben kezdő és haladó csoportot alakítottak ki. A tanítás eredményét közepesnek ítélték meg. A 36 építőiparos tanonc téli tanfolyamra járt, közismereti tárgyakból heti 8, rajzból heti 6 órát vettek. 73

Next

/
Thumbnails
Contents