Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

rajzórak.

r,l) A mohácsi halászok kérvénye felmentés iránt nemcsak a rajzórákra vonatkozott. Másfél oldalon sűrűn teleírt kérvényük a dunai halászás nehézségeit is tartalmazza. Előadták, hogy az iskolai napokon nem merik egyedül elküldeni tanoncaikat a szigeten és a Dunán át. De a nagyfokú munkakiesést is érvül hozták fel. Soknak tartották a tanulási időt, mert szerintük a tanulókat a gyakorlatban sokkal jobban meg lehet tanítani a mesterség fortélyaira, mint az iskolában.

51 Ez a régi érv, a baranyai iparoktatás folyamatában már a 19. század elején felbukkant. Az ipariskolák felállítása után a második tanévben a taneszközökkel való ellátás és a mulasztások területén ellentmondásos kép bontakozott ki. Siklóson az elsőfokú iparhatóság megbízottja szerint a szegényebb sorsú gyermekeknek nincsenek taneszközeik. Mohácson még csak a felmérés szintjén állt ez a kérdés, de itt a nagyfokú ellenőrzés miatt, heti egy alkalommal óralátogatásokat eszközöltek, mulasztás és rendellenesség nem történt.'Németbólyban elsősorban azoknak okozott gondot az iskola látogatása, akiknek az építőiparhoz kötődő mestersége volt, ugyanis igen gyakran a falutól messze, az uradalomtól kaptak munkát/' Ez a nehézség nyilván a megye más részein is fennállt. A vasárnapi foglalkozásokon érték el a mulasztások a legnagyobb arányt, ugyanis ekkor a tanoncok hazatértek a szülői házba, sőt novembertől áprilisig szintén otthon voltak, így a falusi tanulók nem látogatták az iskolát/''

1 Bár Pécs város ipariskoláiról 1885-ben jelentés nem áll rendelkezésünkre, de a nehézségeket jelző dokumentumok igen. így például az Ágoston téri rajziskolába járó tanoncok száma meghaladta a 100 főt. így a tanár két csoportra osztotta diákjait, az egyikkel foglalkozott, a másik pedig felügyelet nélkül másik teremben tartózkodott. Az ipariskolai bizottság ezért más-más időben szervezte meg az oktatást.'•' A párhuzamos oktatás nyilván alig járt eredménnyel. A hitoktatást az egyes hitfelekezetekre bízták a városban. A római katolikus iparosok hitoktatását 11 helyen kellett megoldani heti egy-egy órában. Ezt egy hitoktató képtelen lett volna ellátni, így a püspök két főt jelölt ki.'

1

' Külön gondot okoztak az állandó mulasztók. Az igazgató jelentése szerint számuk egyre nőtt, így a foglalkozásokat már nagyon kevesen látogatták. Elsősorban keményebb fenyítések és büntetések engedélyezését kérte a tanácstól.

57 A Pécsi Ipartestület mesterei érdekében jogtalannak tartotta a beíratási díjak, bizonyítvány kiadási díjak magas szinten való tartását. Az egy évre szükséges 50006000 forintból a város és az állam közösen csak mintegy 1200 forintot állt, a többit az iparos osztálynak kellett előteremteni. Mikor ez nem ment, progresszív alapon 2%-os adózást akartak kivetni a mesterekre. A kisiparosok nehéz anyagi helyzete miatt így a testület igen keményen emelte fel szavát.'

8 Az anyagi viszonyok nemcsak az iparos réteget sújtották, hanem az ipariskolát is. Az iskola bizottságának felmérése szerint Pécsett 201 nem pécsi, hanem megyei illetőségű tanonc végezte tanulmányait. Túl ezen, a megye területéről sok német ajkú tanuló került a városba, akik az elemi ismeretek tekintetében alacsony színvonalon álltak. így a tanonciskolában több új osztályt nyitottak, ezzel az oktatással párhuzamosan a magyarosítás ügyét is szolgálták. így a bizottság kérte a megfelelő rendelkezésekre hivatkozva az alispánt, hogy a megyéből befolyt díjakat és bírságokat az ipariskola számlájára utalja át. Ellenkező esetben kénytelenek lennének a vidéki gyerekek tandíját felemelni, ami a szegényebb szülőket súlyosan érintené.'

9 A vidéki tanulók Pécsett a tanoncok 1/3-át alkották. Ez bizonyítja azt, hogy a szülők felismerték; jó iparos akkor válhat gyermekükből, ha nemcsak gyakorlati ismereteket szerez. Baranya olyan helységeiben, ahol iparostanonc iskolát nyitottak, ott