Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

tokozott volna ki, de ehhez sok más mellett szakképzettség is kellett volna. Enélkül még a fogyasztói igényeket sem lehetett megfelelően kielégíteni.

2

" Az ipartársulatok pedig egyáltalán nem tudtak megfelelni a szakoktatás területén előírt feladataiknak. Sok helyütt csak papíron léteztek. Követelés hangzott el ezek megszüntetése érdekében is.

21 Pécsett 1879-ben kereskedelmi és ipartársulat jött létre, amely szorgalmazta egy Baranya, Tolna és Somogy hatáskörű iparkamara létrehozását. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara ülésein Dél-Dunántúl nem lehetett megfelelően képviselve, elsősorban a hosszú, fáradtságos utazások miatt. így 1880. december 4-én engedélyezték az új testület működését Pécs székhellyel.

22 A kamara létrehozásának egyéb más szempontjai mellett figyelmet érdemelnek az ipari szakoktatásról írt soraik. ,,. . .Az egész Dunántúlon csak Sopronban van egy iparos továbbképző tanfolyam.

2

' Egyebütt s így Pécsett is csak a vasárnapi ismétlő iskolában nyernek az iparos tanonczok oktatást. S ezek száma itt közel 600. A pécsi kereskedelmi és ipartársulat már megtette az előkészületeket egy alsóbb rendes kereskedelmi és ipariskola alapítására. Hogy azonban e terve kivitelre emeltethessék, szükséges, hogy azt egy hivatalos közeg karolja fel erkölcsi s anyagi támogatással. Ha, mint a többi kamarák, úgy a felállítandó pécsi kamara is évi költségvetésének egy részét a szakoktatásra fordítaná, akkor a társulatunk által tervezett iskola csakhamar létesülne . . A baranyai vélemények az oktatás színvonalát tekintve egyre inkább közeledtek az országos meglátásokhoz. Nemcsak az évente felszabadult tanoncok száma nőtt, 1879-ben már 137 fő volt Pécsett, de emelkedett azon törekvések száma is, amelyek a képzés hatékonyságát igyekeztek növelni. Hazai iparunk és képzőművészetünk érdekében ,,Ipariskola" nevű vállalat jött létre, amely eredeti rajz- és mintalapokat adott ki. Ilyenek voltak például a 18. századbeli festőiparra vonatkozó karton mintanyomatok.

2

' Budapesten állami középipartanoda jött létre, amelynek szervezeti szabályzatát Baranyába is megküldték, a megye vezetése segélyek formájában támogatta az intézetet. Ugyanekkor Pécsett iparművészeti iskola létesítését szorgalmazták, amelyben mintázást, ornamentális és építészeti rajzolást, mértant és stílust kívántak tanítani.

21

' A városban 1882-ben 699 tanoncot tartottak számon, így nyilván az iparművészeti iskola működtetése csak egy szűk réteg képzését oldotta volna meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter is a városnak címzett leiratában lényegében ezt állapította meg az országban, egyelőre különösen a nagyobb városokban levő iparos tanulók tanítását, most már minden további halogatás nélkül rendszeresítem és megkezdem."

2

' Az ipartörvény okozta bizonytalanság óta ez volt az első határozott megnyilvánulás. A vallástanítás hatékonysága sem nőtt a céhrendszer idejében folytatott hittanórákhoz képest. A vasárnapi ismétlő iskolában először Heid János tanítóképezdei tanár, majd mások végezték a hitelemzést.

28 A kibontakozás reménye közelebb hozta egymáshoz az illetékeseket. Volt aki azt hangoztatta, hogy az iparos tanoncok oktatása ügyén csak úgy lehetne segíteni, ha kimondanák a hatéves iskolalátogatás kötelezettségét, addig pedig nem szabadítható fel, míg nem igazolta a vasárnapi iskola látogatását'-"' Kutatásunk szerint azonban ez semmiképpen sem lett volna járható út. Pécsett 1882-ben 699 tanoncot, Baranyában pedig 1357-et tartottak nyilván, ebből vasárnapi iskolába 486 fő járt. Pécsett ugyanebben az évben a tanoncok számára küiön tanfolyam indult, amit a pécsi kereskedelmi és ipartársulat szervezett. A főreáltanodában tartott foglalkozásokat 3 főreáltanodai tanár irányította. Heti 6 órá-