Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

JEGYZETEK A FÜGGELÉKHEZ 1 Bm. L. Bvm. K. B. jegyzőkönyve (továbbiakban: jkv.) 1/1876. sz. 2 Eddig még a kutatásnak nem sikerült felderíteni hollétét. :1 Bm. L. Bvm. K. B. jkv. 3/1876. sz. A Bm. L. Bvm. K. B. jkv. 7/1876. sz. 5 Bm. L. Bvm. K. B. jkv. 457/1897. sz. e Uo. 7 Bm. L. Bvm. K. B. jkv. 1566/1897. sz. a december 14-i ülés. Az elfogadott szabályrendeletet elküldték a belügyminiszterhez tudomásul vétel végett (kiemelés tőlem — T. F.), valamint a főispánnak, alispánnak tudomás, miheztartás és további intézkedés végett, a vármegyei főjegyzőnek tudomás-miheztartás és megfelelő eljárás végett, az árvaszék elnökének, a tiszti főügyésznek, a tiszti főorvosnak, a kir. pénzügyigazgatónak, a kir. tanfelügyelőnek, a kir. ügyésznek, a közgazdasági előadónak, a kir. államépítészeti hivatal főnökének, a zombori kir. folyammérnöki hivatal főnökének, valamint a választott tagoknak tudomás és miheztartás végett. 8 127 000/1902. B. M. számú rendelet: „ügyviteli Szabályzat a Közigazgatási Bizottságok részére". Hivatalos kiadvány. Bp. 1902. „Pesti Könyvnyomda RT." 92. oldal. 8 Mintának közli a Magyar Közigazgatás 1888. 9. szám, 3. p. és a 10. szám 3—4. p. 10 A rendszabály végleges, a Közigazgatási Bizottság ülése által elfogadott és itt leközölt formáját a Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyvébe is lemásolták. (7/1876. sz.) Az alakuló ülés által kiküldött választmány által elkészített tervezet megtalálható az alispáni iratok közt a 8860/1897. szám alatt. Ez a tény arra az esetre hívja fel a figyelmét a kutatónak, hogy még a fejlett polgári közigazgatás időszakában is előfordulhat olyan eset, hogy a több helyen is funkciót viselő személy (jelen esetben az alispán, aki a vármegyei közigazgatás vezetője, valamint a közigazgatási bizottság helyettes elnöke és előadója is volt) hivatalos iratait nem mindig ott tartotta, ahol azoknak eredetileg lenniük kellett. Ugyanezen szám alatt megtalálható az alispánnak és a vármegye főjegyzőjének, mint a közigazgatási bizottság tagjainak megküldött ügy- és kezelési szabályzatoknak egy-egy 1876. évi tisztázati példányai, mint az ülések jegyzőkönyvi kivonatai. 11 A paragrafusok az 1876:VI tc. paragrafusaira utalnak. A 14. § csak annyit ír elő, hogy a hónap első felében kell tartani az üléseket. A tervezetből kimaradt a „sátoros ünnepek"-re vonatkozó szabályozás. A Zemplén vármegyei Közigazgatási Bizottság ügyrendje is csak azt szögezi le, hogy minden hó első felében tartja az ülést. (Zemplén vm. K. B. ügyrendje 8. §) 12 A szavazás konkrét módját a zempléni ügyrend akként határozza meg, hogy a tagok az ügyet felállás vagy ülvemaradás útján döntik el, egyenlőség esetén az elnök is szavaz, s ez lesz a döntő. (Zemplén vm, K. B. ügyrendje. 11. §) 13 Ez nem szerepel a tervezetben Ezt a kitételt nem találjuk a zempléni ügyrendben. 14 A közéleti tisztaság megőrzésének ezt az oly fontos előírását nem találjuk a zempléni ügyrendben. 15 Azokban az esetekben, amikor az ügy- és kezelési szabályzat a tételes felsorolás helyett csak az 1876:VI. t. c. megfelelő paragrafusait idézi, mi sem tartjuk indokoltnak a törvény szövegének megismétlését. "' Ennek a hivatali- és ügymenetkutatás, valamint hatáskörfeldolgozás szempontjából fontos ténynek a rögzítése a Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottságának ügyrendjéből hiányzik. 17 A Zemplén vármegyei Közigazgatási Bizottság ügyrendje törvényellenesen azt is kimondja, hogy a főispán és az alispán akadályoztatása esetén az elnöki teendőket a vármegyei főjegyző látja el. Ez érdekes módon nem tűnt fel senkinek, miután 1888-ban a Magyar Közigazgatás mintának leközölte ezt az ügyrendet. Holott a törvény világosan kimondja, hogy a főispán és az alispán akadályoztatása esetén helyettesítésükről a belügyminiszter esetről esetre fog intézkedni. Példa erre, hogy 1902-ben Baranya megyének táviratban engedte meg a belügyminiszter, hogy az augusztus 12-i közigazgatási bizottsági ülésen a vármegyei főjegyző elnököljön. (Bm. L. Bvm. K. B. 2357/1902. sz.) 18 Ez a pont és a következő, 14. pont közt ellentmondást látunk, mert minden, a bizottság elé került ügyben a döntést szavazással hozták meg. A zempléni ügyrend a hozzászólást kétszeri alkalomban határozta meg, kivételt képezett az ügy előadója, aki soron kívül is hozzászólhatott. (Zemplén vm. K. B. ügyrendje. 13. §.) 19 Érdekes módon a szabályrendelet nem is hivatkozik az 1876 :VI. tc-re, amely pedig az 1. §-ban már kimondta, hogy kik lehetnek a közigazgatási bizottságok tagjai. Mivel a szabályrendelet következő, 16. pontja felsorolja a hivatalnok (állami és önkormányzati tiszt-