Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

vasra verve tartották. A börtönőrt 8 napi fogságra és szabadnapjainak két hónapra történő felfüggesztésére ítélték.

14j A március havi jelentés arról tájékoztat, hogy felépült egy új rabmunkaterem. Ennek kapcsán szól a jelentés arról is, hogy milyen munkával foglalkoztatják a rabokat:

146 „ . . . eddigelé a kosár kötés és a boros palaczkok szállításához szükséges tokok készítése állapíttatott meg, mint olyan iparczik, melynek könnyű piaczot találni, az előállításához szükségelt anyagok pedig olcsón szerezhetők meg . . ." A királyi ügyész a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz javaslatot nyújtott be, amely szerint a lakácsai uradalom füzeseinek bérbevétele volna kívánatos a börtönben folyó munka nyersanyagellátásához.

1

'" E jelentés a vármegye közbiztonságának és a büntetésvégrehajtó intézetek belső világának kitűnő forrása. 9. A posta-távirdaigazgató jelentései A legsemmitmondóbb jelentéseket készítette az ágazat vezetője. Az igaz, hogy Sopronban volt a székhelye, de Baranyában volt képviselője, a postagondnok, aki a Közigazgatási Bizottság ülésein is részt vett az igazgató helyett. Ezekre a jelentésekre igazán rá lehet mondani a sablonos jelzőt, majdnem minden havi beszámoló a következő szöveget tartalmazza :

148 „van szerencsém jelenteni, miszerint a törvényhatóság területén a posta és távirda szolgálat kielégítő állapotban volt, amennyiben a szolgálat rendes menetét semmi sem gátolta". JEGYZETEK 1 Bezerédi István: A közigazgatási bizottság múltja és jövője. In: Fejezetek a közjog és közigazgatási jog köréből. Bp. 1932. Pallas RT. 163. p. 2 Csizmadia Andor: A „közigazgatási bizottság" a polgári állam szervezetében. Jogtörténeti Tanulmányok II. Bp. 1968. Közgazd. és Jogi kiadó. 117. p. 3 Csizmadia: i. m. 118. p. 4 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. sz-tól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976. Akadémia kiadó 155-157. p. 5 Ld. 3. jegyzet. u Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó. 117—141. p. 7 Ld. 1. jegyzetet. 117—136. p. Az 1880. évi közigazgatási ankét kapcsán tér csak ki kicsit részletesebben a dualizmuskori közigazgatási bizottságok működésére. 8 Vörös Károly: A polgári kori törvényhatósági közigazgatás. Bp. 1956. Levéltárak Országos Központja (kéziratként) 17-18 p., 27-28 p. !l A helytörténetírás levéltári forrásai II. 1848-1944. Debrecen, 1972. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. 82-84. p. Főleg a KB irattári rendszerét, a benne való eligazodást tárgyalja részletesebben: 85-88. p., 141-143. p. 10 Gruz János: Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége 1919—1929. Eger, 1977. Heves megyei Levéltár. 11 Kelemen Elemér: A népoktatási törvény és a népiskolai hatóságok 1868—1880. Századok, 1979/3. sz. 501—519. p. A közigazgatási bizottság egyik feladatkörének részletes, megyei szinten (Somogy megye) jelentkező vetületét tárgyalja. J2 Kelemen Elemér: Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez 1881—1918. Somogy megye múltjából II. (Somogy m. Levéltár Évkönyve) Kaposvár, 1980. Somogy m. Levéltár 321-355. p. 13 Erre nézve lásd Sarlós Béla idézett művét: 265-270. p. 14 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. „Budapest" Irodalmi Művészeti és Tudományos Intézet. 123. p. 10. B. Helytörténetírás 1982. 145