Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

A februári jelentésében még csak kimutatásban jelezte adókerületenként a hátralékos összegeket, azonban az áprilisi és az augusztusi jelentésében már aggodalmának adott hangot a befolyt adó elmaradása miatt. Ezért a Közigazgatási Bizottság határozatot hozott az adók minél hatékonyabb beszedésére. A márciusi ülésen még csak simán utasítja a szolgabírákat az adóhátralékok behajtásának szorgalmazására, a májusi ülésen azonban már az adókezelési törvény teljes szigorának alkalmazására utasít, miután az adófelügyelő sötét képet festett a helyzetről:

137 ,,Aggasztó mérvben felszaporodtak ezen felül a jog és bélyegilleték hátralékok is, és ezek a múlt év végével fennmaradt 331 305 frtnyi hátralék 17 620 forintot szaporodott. Ebből kiviláglik, hogy a szolgabírák a közigazgatási bizottság által folyó évi mártius hó 11-én 314/481. sz. alatt kibocsájtott határozatának csak részben feleltek meg". Az augusztusi jelentéséhez mellékelte a pénzügyminiszter által kibocsátott 46429. számú körrendeletet, mely 1878. VIII. 27-én kelt. Eszerint tekintettel a lezajlott aratási és cséplési munkákra, „elérkezett az idő, hogy mind az megtétessék, ami az adóbehajtás sikerét előmozdítja, biztosítja" — olvashatjuk a körrendeletben.

138 Mivel az adófelügyelő személyes felelősségét is kimondja a pénzügyminiszter, hivatkozva az 1876:XV. tc. 62. §-ára, azon határozati javaslatot terjesztette az adófelügyelő a Közigazgatási Bizottság szeptember 9-én tartott ülése elé, miszerint: „utasítatnak a szolgabíró urak a múlt évnek nagyobb hátralékkal levő községek ellen az 1876:XV. t. c. 46. §-át kivétel nélkül alkalmazzák és egyszersmind az illető községek hanyag elöljáróival tudassák, hogy e hó végéig az eddigi mulasztásokat nem pótolják, úgy a fennálló hátralékok az idézett törvény 62. §-a fog ellenük alkalmazásba vétetni. Egyidejűleg a szolgabíró urak köteleztetnek, hogy a végrehajtás menetét e hóban folyton ellenőrizzék és az eredményt a királyi adófelügyelővel jövő hó 1-ig tudassák".

139 A havi jelentések értékét az adóügy kutatójának szemében az adhatja meg, hogy nyomon tudja követni a befolyó adóösszegek hullámzását. Az állam adópolitikájára is fényt deríthet, mert egy-egy rosszabb termési időszakban enyhébb mint egyébként. Ez derül ki a már említett pénzügyminiszteri körlevélből is:

140 „Figyelemmel az aratásnak jelzett kedvezőtlen körülményeire, a közelmúlt hetek alatt az adóbehajtás szigorát nem akartam feltétlenül érvényre emelni". 6. Királyi főmérnök jelentése a Baranya megyei Államépítészeti Hivatal működéséről A beérkezett ügydarabok számával kezdi jelentéstételi kötelezettségét arra is kitérve, hogy mennyi az elintézett és elintézetlen ügydarab. Majd a baranyai állami utakon teljesített munkálatokról számol be, főleg arra koncentrálva, hogy az utakra volt-e kavicskiszállítás vagy sem. Ezeken kívül még csak azt tudhatjuk meg, hogy a megyei közmunkaösszeírások hogy haladnak. Azonban az összhangbiztosítás az állami- és önkormányzati szervek között nincs meg, mert több jelentésben is arról ír, hogy a megye kezelésében levő utakról nincs áttekintése. Ugyanakkor más jelentésekből sem kapunk erre nézve semmiféle jelzést. Mint forrás sajnos nem sokat ér. Magának az Államépítészeti Hivatalnak a működését még nagy vonalakban sem lehet rekonstruálni, ami annál is inkább sajnálatos, mert a Baranya megyei Levéltárnak csak 1934-től maradtak meg iratai az Államépítészeti Hivatalra vonatkozóan.