Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében

EVLIA CSELEBI BARANYA MEGYÉBEN KATONA MAGDA Evlia Cselebi 1611 körül született Isztambulban. Apja Dervis Mehmed Zilli udvari ember volt. Evlia medreszében, korának felsőfokú tanintézetében tanult, ahol - mint útleírásából kiderül - nem csak hittudományi, de enciklopédikus ismeretekre is szert tett. IV. Murád szultán uralkodása idején (1629-40) lépett udvari szolgálatba. Később a szultán és különféle előkelőségek megbízásából beutazta az akkori Oszmán-Török Birodalmat, annak legtávolabbi vidékeit. Járt követségben többször a Habsburg birodalomban, Velencében, Abesszíniában, Perzsiában, Oroszországban és számos helyen megfordult az ostromló seregekkel. Útleírása 1680 körül fejeződik be, ezt követően halhatott meg. Jól tudott arabul, perzsául de török stílusa korának perzsa és arab elemekkel átitatott irodalmi nyelvezetéhez képest tiszta, egyszerű. Munkája nem történetírás, hanem - mai kifejezéssel élve — inkább haditudósítás, érdekes, színes leírás személyes tapasztalatok alapján a különböző vidékek földrajzi helyzetéről, építészeti emlékeiről, népeiről, szokásairól, a hozzájuk fűződő eseményekről. Nem mindenütt várjuk el leírásától a teljes történeti hitelességet, kellő kritikával azonban mégis használható forrásmunkaként. Leírásaiból le kell számítanunk a keleti irodalomban oly gyakori túlzásokat, a számok túlzó, sok esetben szimbolikus használatát. A hetes és negyvenes számok misztikus jelentőséggel bírnak, a gyakorlatban többnyire csak azt jelentik: ,,sok". Hasonló az ezres, százas számok használata is, legtöbbször azt jelentik: ,,nagyon sok". Korának mértékegységei közül használja a mérföldet (mii), a merhale vagy konak (8 óra, 24 ezer lépés, egynapi út) és a ferszah (4 óra, 12 ezer lépés, félnapi járás) távolságát, a régen nálunk is használatos arasz, rőf, öl mértékeket. Súlymértékként a kantár (56 kg) és az okka (1,25 kg) szerepel nála, pénzmértékként pedig az erszény (500 kurus), 100 kurus: 1 akcse fordul elő leggyakrabban. Pénzmértéke meglepően pontos, aminek okait a korabeli oszmán közigazgatás jellegzetességeiben találhatjuk meg. Az emberi viszonyokra alkalmazott mértéke is tipikusan keleti. A mohácsi csata leírását tudósítása szerint „atyjától", Kuzu Ali Agától hallotta, aki valójában - ha ugyan valóban rokona volt, — legfeljebb déd-, de még inkább szépapja lehetett csak. Az atya jelentése keleten általános, idős rokonokra, ősökre, felmenőkre egyaránt vonatkozhat. Útleírása tíz kötetet tesz ki. Teljes kézirata igen ritka, Európában nem is ismeretes. Isztambulban három teljes kéziratát tartják nyilván, a Topkapi-gyűjteményben, a Nemzeti Könyvtárban és a Szülejmánijje könyvtárban. További, csonka kéziratokból is található néhány darab isztambuli könyvtárakban.