Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

szerint, éspedig a hatalompolitikával való összefüggésében. Természetesen ezeknek a munkáknak nem is lehetett feladata a közigazgatási bizottságok működésének részletes bemutatása. Valamivel részletesebb képet kapunk a közigazgatási bizottságok tevékenységéről egy sajátos vizsgálati módszer, a szociológia eszközével Csizmadia Andor egyik tanulmányából.' Azonban a dualizmus korszakát mélyrehatóbban nem vizsgálta meg, hanem a két világháború közti időszakból villant fel pár képet Baranya megye és Heves megye, valamint Budapest közigazgatási bizottságainak működéséből. Még az oly kiváló kézikönyv is, amelyet Vörös Károly a levéltárosok számára készített,

s csak a törvények (1876:VI. te; 1929:XXX. tc.) alapján tárgyalta a közigazgatási bizottságok tevékenységét. A másik speciálisan levéltári kiadvány, amely a Hajdú-Bihar megyei Levéltár gondozásában látott napvilágot, szintén csak érintőleg tárgyalja a közigazgatási bizottságokat.

9 Egy másik közigazgatási műben

10 az önkormányzat és a közigazgatási bizottság kapcsolatáról csak nagyon futólagos képet nyerünk a két világháború közötti időszak első feléből, az oktatásügy vonatkozásában. A közigazgatási bizottságok szerteágazó feladatkörének egyikét találjuk részletes kifejtésben, a törvények-rendeletek helyi megvalósulásának vizsgálatában Kelemen Elemér kitűnő tanulmányában.

11 A Somogy megyei Közigazgatási Bizottság tevékenységét vizsgálja a dualizmuskori vármegye népoktatásában. Nagyon plasztikusan tárja elénk a Közigazgatási Bizottság talán egyik legfontosabb működési területét 1880-ig. Másik dolgozatában

12 azonban már kevesebb figyelmet szentel a Közigazgatási Bizottság tevékenységének a tanügyi igazgatás terén, lévén feladata összetettebb. Mint látjuk a közigazgatási bizottságok dualizmuskori tevékenységével foglalkozva (Kelemen Elemért kivéve) nincs olyan mű, amely részleteiben vizsgálta volna egy törvényhatósági közigazgatási bizottság működését. Nemcsak a jelenlegi, hanem a korabeli szakirodalom is jelentőséget tulajdonított ennek a szervnek az államhatalom és az államigazgatás szempontjából.

1

'

5 Ezért időszerűnek tartjuk egy megyei közigazgatási bizottság működése minden részletére kiterjedő vizsgálatának megkezdését. Vizsgálatunk tárgya Baranya vármegye Közigazgatási Bizottsága. Választásunk azért esett erre a törvényhatóságra, mert a megyei levéltárak fondjegyzékeinek áttanulmányozása során arra a megállapításra jutottunk, hogy a Baranya megyei Levéltár rendelkezik az egyik legteljesbb anyaggal. (A másik a Pest megyei Levéltár.) Baranya megyei Levéltárban megvan hiánytalanul az egykori közigazgatási bizottsági irattár és a „probléma módszeres megoldása csak akkor várható, ha a kutatást a törvényeken és szabályzatokon kívül a tényleges gyakorlatot megmutató ügyiratokra is kiterjesztik".

1

''

1 Vezérfonalul fogadjuk el Ember Győző tételét, amely szerint „Kétségtelen, hogy egy hivatal szervezetét és működését egyedül az utasítások alapján ugyanúgy nem lehet tökéletesen megismerni, ahogy a felsőbb hatóságokhoz való viszonyainak felderítésére sem elegendő a törvények és szabályrendeletek ismerete. Az utasítások mindig csak azt mutatják meg, hogy a hivatalnak milyennek kellett volna lennie; hogy milyen volt, az csak akkor állapítható meg, ha az utasításokon kívül a működése során keletkezett és korunkra maradt iratokat is megvizsgáljuk. Erre a feladatra csak a rendszeres részletkutatás vállalkozhat

15 Ennek szellemében próbáljuk részletesen bemutatni Baranya vármegye Közigaz-