Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Babics András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban

ceptis Hidar et Gyula, Tobeiiis item Urbarialibus cum defectu Tabelláé Possesionis Hidar Hu ngarici". Taba I.: i. m. szerint Magyarbolynak 1697-ben görög-keleti szerb lakossága volt. 5 gazdacsalád lakott itt 4 fiúval és 4 leánnyal. 8 ses&iós birtokuk volt. Megműveltek 16 szántót, volt 200 kaszás jó kaszálójuk és 200 hold erdejük. (24.) 59 Taba I.: i. m. szerint Pócsán lakott 1697-ben 5 görög-keleti vallású rác család (4 fiúval és 4 leánnyal). Volt 100 kapás rossz szőlőjük és 200 kaszás kaszálható rétjük, továbbá 200 hold erdejük. (26. p.) 50 OL. U. et C. fasc. 9. No. 15. 1697. ;)1 Németmárok. A falu közigazgatási beosztása ez volt: Baranyavári járás: 1895-1941. IX. 16. Villányi járás: 1941. IX. 17-1956. I. 31. Siklósi járás 1956. II. 1-től. °

2 Marok falu a feudalizmus végéig nem mutatott fejlődést — az 1820-as összeírás szerint 36 volt a telekállománya, 1840-ben pedig 40. (Rúzsás L: i. m. 204. p.) 53 Bezedek község közigazgatási beosztása: Baranyavári járás: 1941. IX. 16. Villányi járás: 1941. IX, 17-1956. I. 31. Mohácsi járás: 1956. Ili. 1-től (Fáncsy }.: i. m. 19. p.). 54 Rúzsás L: i. m. 204. p. 55 Ivány (Iványi) nevét 1904. jan. 12-én Drávaiványira változtatták és 1950. máj. 31-ig a szentlőrinci járáshoz tartozott. 1950. I. 1-től csatolták a sellyei járáshoz, majd 1964. jan. 1-én a siklósi járáshoz. (Fáncsy ].: Lm. 38. p.) ;>,i Sub-Moderno Terrestrali Dominio titulo Census seu Arendae ultra ex quae praesciptae sunt solvere debent etiam Cameralibus duodecimum annum superantibus fratribus et filios aeque florenum 1. 57 Rúzsás L: i. m. 204. p. 58 Benge. Ma: Sumarina (Jugoszlávia). 59 lllocska. A község közigazgatási beosztása: Baranyavári járáshoz tartozott 1941. IX. 16., Villányi járáshoz 1941. IX. 17-1956. I. 31., Siklósi járáshoz 1956. IX. 31-től. 60 Lapáncsa. A község közigazgatási beosztása: baranyavári járás 1941. IX. 16., villányi járás 1941. IX. 17-1956. I. 31., siklósi járás 1956. IX. '1. (Fáncsy 1: \. m. 86. p.) C{ Beremenden 1715-ben 178 a rác lakosság lélekszáma, 1830-ban 733. (Baranyai Tivadar: i. m. 24. p.) A falu telekállománya 1820-ban 62 4/8, 1848-ban 63. (Ld. Rúzsás L: i. m. 204. p.) 62 Beneficium pascui inabundantia habent (t. i. Huius Dominii Colonii) Pro maleficio ncnnunquam Dravi exundatio, per quam in pratis quandoque damnum patiuntur ipsis caedit. Desertum nullum habent Sessionem. Sunt haereditarii. — Mint Kácsfalunál említettük, ezen a gyűjtőurbáriumnál együtt szerepelt Bolmán, Petárda, Beremend és Kácsfalu. A Kácsfalunál említett Todor Barber és Peter Terzicsen kívül még a következők: Milos Biclics, Vászo Radovan, Peter Sáracz, Nicola Bénák, Todor 11

M os, Iván Skofnik. (Bm. Lt. Úrbér, Inscriptio super Novem Punctis.) 63 (Taba /.: i. m. 26. p.) Kásád falut a 17. század végén 1697-ben 15 görög kel. rác csclád lakta (20 fiúval és 9 leánnyal), 9 1/2 session gazdálkodott. Volt 61 hold bevetett szántójuk és még 120 holdat kitevő művelhető szántójuk, továbbá volt 130 hold erdejük. Fhhez viszonyítva az 1767. évi regnicoláris urbárium bevezetéséig a 40 gazdára való erősödés, növekedés a jelentősebbeik közé tartozik. A feudalizmus utolsó századában Kásádon 1820-ban 35, 1848-ban 38 volt a telekállomány. (Rúzsás L: i. m. 204. p.) 04 Torjáncz. Ma: Torjanci (Jugoszlávia). 65 Ld. Rúzsás L: i. m. 205. p. 66 Oldon, vagyis Újtón a 18. század végén 6 kálvinista magyar család élt (16 fiúval és 9 leánnyal). Volt 42 hold megművelt és 4 gondozatlan — rossz — szántóföldjük, továbbá 6 1/2 kopás szőlőjük és 10 kaszás rossz rétjük. (Ld. Taba I.: i. m. 25. p. - vö. : OL. Hofkammerarch. 1695. F. 2. No. 5.) 67 Rúzsás L: i. m. 205. p. ,i8 Haraszti nevét 1904. I. 1-én Egyházasharasztira változtatták. (Fáncsy ].: i. m. 3940. p.) m Taba /.: i. m. 23. p. 70 Rúzsás L: i. m. 204. p. 71 Bm. Lt. Úrbér. Fase. VIII/3. Urbárium, Conscriptio Locorum Darda. 72 Taba I.: i. m. 23. p.