Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Babics András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban

23 Villány közigazgatásilag 1941. IX. 16-ig a baranyavári járáshoz tartozott, 1941. IX. 17-től 1956. I. 31-ig a villányi járáshoz, 1956. II. 1. óta a siklósi járáshoz; 1950. IX. 6-án egyesült Virágos községgel. 24 Albrecht főherceg bellyei uradalmának leírása. Bécs. 1883. Frick ny. 2j Baranya török utáni új birtokrendezésének kialakulása Id.: Rózsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848. Bp. 1964. Akadémiai K, 2,J Bubics Zsigmond-Merényi László: Hg. Eszterházy Pál nádor 1635-1713. (Magyar Történeti Életrajzok.) 27 A területünkön lakó szerbeket általában forrásaink ,,rácok"-na:k nevezik. Dokumentumainkban nem nevezik őket szerbeknek. A horvátokat a népi szóhasználat pedig jelenleg is gyakran sokaczPknaik vagy bunyevácoknak hívja. A baranyai délszláv népcsoportok legpontosabb jellemzését Sarosácz György: Magyarország délszláv nemzetiségei. = Népi kultúra — népi társadalom, 7. köt. Bp. 1973. 369— 390. p. 28 Ember Győző: A m. kir. helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése. (Dissertatio, 1933.) 9 Ld. Finánczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Bp. 1899. Brüsztle, Josephus: Recensio universi cleri diocesis Quinque Ecclesiensis. I—IV. Pécs. 1874— 1880. Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (canonica visitatio) Baranyában 1729ben. Pécs. 1939. Specimina . . .Pécs, Erzsébet Tu. Egyet. 161. sz.) ,iü A délkelet^dunántúli jobbágyoknak — mindenekelőtt a baranyaiaknak — lázongását már többen jellemezték. Szinte egykorú az eseményekikel a siklósi iskolamester, Spolarics Zsigmond verse 1766-ból, aki felrója a jobbágyoknaik az állandó gyülekezést, szervezkedést és azt, hogy „bedőltek" mindenféle „hamis levélnek". Ügy látszik röpirat jellegű agitációs iratot terjesztettek egymás között arról, hogy megszűnik a robotolás és a kilencedadás. Spolarics versét betűhűen közli Rúzsás Lajos idézett munkájában. Az eredeti a siklósi r. kat. plébánia história domusában található. A lázadás centrumában kiadták a jelszót, hogy aki nem csatlakozik hozzájuk, azt megölik. (Ld. ebben a vonatkozásban Bálint Ferenc: Siklós monográfiája c. munkáját is. Siklós. 1928.) A parasztmozgalmak bibliográfiáját összegyűjtötte Geréb László: Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és ellenzéki irodalmához. Bp. 1949. Budapesti Ny.) 31 Urbarialis Conscriptio Locorum Dominii Dárda. Bm. Lt. Úrbér, Fase. VII1/3. No. 1 g. Papanek György, a pécsi egyházmegye Olasz községben működő plébánosa, a megye egyik'legrégibb monográfusa, földrajzi jellegű munkájában (Geographica Descriptio Coimitatus Baranyensis. Quinque-Ecclesiis 1783. Typ. Engel.) az 1767. évi felvétel sorrendjében (legalábbis címben) a siklósi és baranyavári járás területén lévő birtokokat (az utóbbiban Kásádot, Torjánczot, Oldot, Harasztit, Gordisát, Mattyot és Drávaszentmártont) említi. S1 A teknősbékák kelendőségére nézve utalhatunk arra, hogy a Dráva-Rinya vidékén még az 1920-as években is volt exportértéke; a teknősbékák nagy részét Franciaországba szállították. 33 Ennek a mocsaras, lápos, vizenyős tájnak újabban szép irodalmi feldolgozására utalhatunk: Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyomokon. Fejezetek a Dráva-szög történetéből c. munkájára. Szabadka, 2. bőv. kiad. 1977. Minerva. 34 Dárda. Ma: Darda (Jugoszlávia). 35 Úrbéri rendelet 3. pont XIII. §. m Úrbéri rendelet 8. pont VI, §. 37 Úrbéri rendelet 8. pont VIII. §. :!s Laskafalu. Ma: Ceminac (Jugoszlávia). :J!I 7abo István: Baranya megye népessége a XVHI. század végén. Pécs. 23. p. 40 OL. ü. et C. fasc. 52. No. 17. 1695. ''' Karancs (Jugoszlávia). 42 Rúzsás L.: i. m. 204. p. 43 Kácsfalu. Ma: Jagodnjak Jugoszlávia). 44 Bolmán (Bolmány). Ma: Novi-Bolman (Jugoszlávia). 45 7aba /.; I. m. 22. p. Vö, : OL U. et C. 1696. Fesc. 9. No. 15. /,ü Petárda. Ma: Petárda (Jugoszlávia). 47 Magyar-Boly (Magyarboly). A Baranya megyei Lt.-ban lévő Úrbér V. kötetanyagában előforduló összeírásban a Magyar Hidar és a Gyula pusztai 1767. évi urbáriális akta hiányos. Magyarhidar és a Gyula pusztai anyagot tehát így ikei szemlélni. Az aíkta címe: „Conscriptio Urbarialis Dominii Bolly, cum Locorum Urbarii et Urbarialibus Tabellis ex-