Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613—1629

Néhány szóval ismertetnünk kell a levelek íróit vagy címzettjeit és a többször említett személyeket, hogy ne kelljen minden levélhez annyi jegyzetet fűzni. A levelek olvasásánál e névjegyzékre hívjuk fel a figyelmet. Levélírók és címzettek 1. ALBER FERDINÁND 1608-1615-ig aszsziszlens volt a rendfőnök mellett, majd Aquavíva generális halála után általános helynök volt. A magyar ügyek, a pécsi miszszió levelezése az ő kezén ment keresztül. Rövid summázásuk a levél hátlapján jól olvasható. A „Ferdinánd" név félreértésekre adott alkalmat a török uraknál. (XIII.) 2. AQUAVÍVA KOLOS 1581-1615-ig jezsuita rendfőnök, generális. „Erős akarat, világos fő, sasszem és igazságosság jellemzik" — írja Gyenis András: A jezsuita rend generálisai c. művében. A török alatti pécsi miszszió elindítása és erőteljes támogatása az ő nevéhez fűződik. (I., VIII., X., XL, XII., XIV., XV.) 3. BALÁSFFY TAMÁS 1621-1625-ig pécsi püspök. Pázmány Péter mellett nagy hitvitázó tevékenységet fejtett ki szóban és írásban, több vitairat szerzője. Mint pécsi püspök sohasem járt egyházmegyéje területén, de papjai közé felvette Cserneky Jánost, akit a jezsuiták elbocsátottak. (XII.) 4. CSERNEKY JÁNOS 1618—1629-ig működik Pécsett mint a magyarok papja. Jezsuila, házfőnök és püspöki helynök. 1624. október 13-án elbocsátották a rendből „szerzeteshez nem illő magatartása" miatt, majd mint világi pap tevékenykedett Pécsett; sok zavart keltett a szláv és magyar katolikusok, valamint a magyar licenciátusok és a szláv jezsuiták között. (XVII., XVIII., XX., XXI., XXII., XXIII. , XXIV., XXV.) 5. CZVETICH GYÖRGY horvát származású jezsuita. Grácban szentelték pappá, de első miséjét már Pécsett mondta, ö vezette a pécsi iskolát, a templomi éneket és sokat járt a környék falvaiba. Részleteket is bőven leíró levelei roppant érdekesek. 1627. október 28-án halt meg Pécsett, sok betegeskedés után. (XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII., XXIV. ) 6. XIII. GERGELY pápa (1572-1585) 1582ben kiadott naptárreformja életbevágóan érintette a török alatti Pécs és környéke népét. Az itteni szlávok nagyjából elfogadták 1613-ban az új naptárt, a magyarok viszont — katolikusok és más vallásúak egyaránt — elutasították. (VIII.) 7. JEKEL ZAKARIÁS erdélyi szász származású jezsuita. 1610—1612-ig Alsólenfván voit társa Vásárhelyi Gergelynek, majd a következő évben mellette volt Pécsett is a miszsziós munkában. 1613-tól sorsa ismeretlen. (I., IL, IM., IV., VI., VIL, VIII., XI.) 8. KASICS BERTALAN (1575-1650) horvát jezsuita, 1612—1613-ig Belgrádban működött, ahonnét missziós utakat tett Temesvárra és Mohácsra is. Később a pápához írt beadványaival hathatósan támogatta a hódoltsági missziós munkát. (I., II., Ill, IV., V., VI., VII., IX, X., XL, XIII., XIV., XV.) 9. LICENCIÁTUSOK, akik VIII. levelünket írták, horvátok voltak: Nagyszombati István, Zágrábi Jelkochi György és Szolnoki Horváth Márk. Jelkochi Berkesden, a másik kettő közül az egyik Hosszúhetényben volt licenciátus. A pécsi magyar jezsuiták ellen voltak és egyben Matkovics Simon püspökké nevezésének pártolói. (VIL, VIII., XX.) 10. MATKOVICS SIMON (di Giovanni, Joannovics, Don Simone) boszniai származású világi pap, a szerémségi Babska plébánosa. 1610-ben járt először Pécsett, majd Rómából jezsuitákat kért a papnélküli vidék magyar hívei részére. A naptárkérdésben összekülönbözött a pécsi jezsuitákkal, o belgrádiak azonban pártolták és püspöknek is ajánlották a törökök előtti nagy tekintélye miatt. Horvát és főleg boszniai honfitársa: lelki gondozásán fáradozott Pécsett és több Baranya megyei faluban. (I., III., V., VI., VIII., IX., XL, XIV., XV., XVI.) 11. NICOLICH ISTVÁN szláv világi pap, aki Temesváron működött. Vásárhelyi Gergely hívta Pécsre, hogy legyen az itteni szláv hívek papja, mivel azok eddigi káplánja, Radobiglia István Rómába ment. (IL, ML, VII., IX., XI.) 12. V. PÁL pápa (1605-1621) apostoli brevéje indította meg a pécsi missziót. Nagy érdeklődéssel hallgatta a rendfőnök beszámolóit, amiket innét nyert információkból összeállított. Megengedte, hogy az itteni magyarok használhassák továbbra is a régi kalendáriumot. (XI.) 13. SZÍNI ISTVÁN erdélyi származású jezsuita, aki Rómában lépett a rendbe és ott végezte tanulmányait is. Leveleiben szívesen használja az olasz nyelvet. 1612 decemberétől Belgrád volt állomáshelye, ahol az olasz és magyar katolikusok papja volt. Iskolát létesített, melynek magyar „tagozata"' is volt. Missziós körútjain Temesváron, Mohácson és Pécsen is működött. 1616-ban Bethlen Gábor hívására Erdélybe ment, ahol 1645. szeptember 12-én bekövetkezett haláláig mint kiváló hitszónok működött. (I., VI., X., XII., XIV., XV.)