Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában

1332-1333 GYÖRGY pap. 1332: „Georgius de eccl. OOSS 40 ban.", 1333: „Georgius sac. de civitate 48 ban.", „Georgius sac. eccl. OOSS de civitate 20 ban.". (Vat. 1/1. 236., 274.) 1334 DOMONKOS pap. 1334: „Dominicus OOSS 15 ban.", „Dominicus sac. eccl. OOSS de civitate 30 bon.". (Vat. 1/1. 285., 292.) Templomok, szerzetesrendek, oltárok Corpus Christi templom eredete Pál püspökre vezet. Az űrnap-másnapi körmeneíet itt fejezték be. A falakon kívül a pécsi hegyen állt. Helye ismeretlen. (Petrovich : Prép. 32.). Szent Ilona kápolna helye ugyancsak ismeretlen. Javadalmasa 1332: Balázs kóruspap. Szent Király kápolna (Györffy I. 362 szerint: a várfalon kívül eső Sz. István kápolna) javadalmasa 1332: Miklós társaskáptalani kanonok, 1335: Péter javadalmas kóruspap. Szent Katalin kápolna (Györffy I. 362 szerint: a Sz. Péter-bazilikához tartozó Sz. Katalin kápolna) javadalmasa 1332: Péter javadalmas kóruspap. Szent Lélek egyház azonos lehet a dominikána apácák várfalon kívül fekvő rendházával és templomával, melynek falai a török hódoltság után még álltak a mai Zidina-környéken. Papja 1332-ben valószínűleg Kozma javadalmas kóruspap. (Vö. Baranyai Helytörténetírás 1971: 9—11; Gosztonyi 176.) Szent Domonkos rend kolostora és temploma fekvéséről a különböző vélekedéseket felsorolja Gosztonyi (i. m. 174. p.). Első említése 1238-ból (Th. I. 169.). A kolostor nagyságára jellemző, hogy 100 nemes befogadására volt alkalmas (Gy. I. 362.). Zolnay László (A magyar muzsika régi századaiból. Bp., 1977. 146—147. p.) Kassai Walter Anna nyomán a pécsi domonkosok kolostorában pezsgő zenei életről, orgonaoktatásról ír. 1976-ban, leletmentés során, minden bizonnyal a hajdani dominikánus kolostortemplom szentélyének és a kolostorépület keleti szárnyának alapfalai kerültek elő a Munkácsy Mihály u. 8. sz. ház udvarán. (Kárpáti G. szíves szóbeli közlése.) Szenf Ágoston rendi remeték kolostora bizonyos nyomok szerint a mai Sz. Ágoston plébániatemplom helyén állott (Gosztonyi 173.). A rend olvasókanonokát ismételten említik Miklós éneklőkanonok perének iratai. Szent Ferenc rend kolostora és temploma a mai Sz. Ferenc templom és a volt ferences rendház helyén állott. A rend első említése 1280 körül kelt iratban maradt fenn (Gy. I. 357.). Rendfőnöke ugyancsak Miklós kanonok perében szerepel. Szent Kereszt oltár a Sz. Péter székesegyházban Pécs legrégebbi időkből ismert oltára. Első említése 1235-ből (Gy. I. 357.). Javadalmasa 1333: György javadalmas kóruspap. Szent Gergely pápa oltára a székesegyházban. Első említése 1329-ből, javadalmasa akkor János javadalmas kóruspap. Szent Mihály oltár helye ismeretlen, javadalmasa 1332-ben Domonkos társaskáptalani kanonok. S:ent László oltár helye ugyancsak ismeretlen. Nyilván nem lehetett azonos a B. Szűz Mária „aranyozott" kápolnájában lévő Sz. László oltárral, a kápolna csak később épült. Ennek a Sz. László oltárnak 1332-ben István kóruspap volt a javadalmasa.