Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949)

a korábbinál sokkal markánsabbak, szervezettebbek voltak. A proletárdiktatúra elmélyülését jelezte, hogy a hamis adatokat szolgáltatókat, különösen akkor, ha oszíályidegenek voltak, büntető eljárás alá vonták. Éberen vigyázták a belügyi szervek a közhangulat alakulását is. összegezésül megállapíthatjuk, hogy a népszámlálások szervezésén, a gyakorlati munkán végigkísérhető az 1. világháborút követő rendezetlen állapot, elsősorban a menekültügy, valamint az antant-megszállás alól felszabadult területeken végrehajtott pótszámlálás alapján. A végrehajtást szervező helyi és területi szervek munkája ekkor már rendezettnek tekinthető. A társadalmi méretű konszolidációt tükrözi az 1930. évi népszámlálás azzal, hogy külön energiát fordított oktatási kérdésekre, a tanköteleseknek községek szerint történő megállapítására, illetőleg a tanügyi igazgatás adatainak felülvizsgálatára. A fasiszta diktatúra jegyeit hordozza magán az 1941. évi népszámlálás a „Zsidótörvény" adminisztrációs végrehajtásával, a revíziós politika erőszakos úton történő végrehajtásával. A pillanatnyi fasiszta politika érdekeit szolgálta a nem magyar anyanyelvűek nemzetiségi hovatartozására történő megnyilatkozása. Tudományos értéke általában vitathatatlan, de az alkalmatlan pillanat objektív megnyilatkozást és felvételt nem eredményezhetett. Eszközévé vált a lakosság megosztásának, félrevezetésének, később a Potsdami Egyezmények alapján végrehajtott megtorlásnak, a német nemzetiséget érintő vagyonjogi korlátozásnak és a Németországba történő kitelepítésnek. A koalíciós korszak demokratikus jegyei és a kibontakozó proletárdiktatúra jellemzői fedezhetők fel az 1949. évi népszámlálás gyakorlatában. Demokratikus volt az előkészítés, a számlálóbiztosok és az ellenőrök kinevezése és általában a számlálói munka. A népszámlálás azonban politikai eseménnyé vált, a vele kapcsolatos megnyilatkozások és ellenszegülések politikai jelleget öltöttek, ezek pedig kiváltották az államhatalmi szervek beavatkozását, a felelősségrevonást. A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatközlések során észlelt tapasztalatok megkérdőjelezik az 1941. évi népszámlálás eredményeit. Sokan becsapottnak érezték makukat. Kijeieniéseik egybeesnek a közvéleményünket foglalkoztató, rádióban, televízióban, és a sajtóban fellelhető nyilatkozatokkal. Az 1941. évi népszámlálás nemzetiségi adatai bevallásának következményei ugyanakkor befolyásolták az 1949. évi bevallást. A gyakorlati munka és az ellenőrzések tapasztalatai bizonyítják, hogy a következményektől félve sok német, horvát, szerb anyanyelvű anyanyelvét megtagadta, annak ellenére, hogy a népszámlálási törvény a tényleges anyanyelvtől történő eltérést nem engedélyezett. Sokan az 1941. évi népszámlálás adataival ellentételesen nyilatkoztak. A nem magyar anyanyelvet bevallók közül sokan, korábbi nyilatkozatuktól eltérően, magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Az ellenőrzési munka diktatórikus jellegű volt, ennek ellenére a népszámlálás korrekciója csak részben történhetett meg, ezért az 1949. évi népszámlálás nemzetiségi adatait is csak fenntartással fogadhatjuk el. JEGYZETEK 1 Baranya megyei Levéltár (Bm. L.) Alispáni iratok 4700/alisp. 1920. Az adatokat a községi összesítők tartalmazzák. - Ugyanott. 4228/alisp. 1920. :J Ugyanott 4823/alisp. 1920. számon iktatva az Országos Menekültügyi Hivatal adminiszt34. B. Helytörténetírás 1981 529