Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949)

A szervezés az eddigi gyakorlattól némileg eltérő volt. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis a számlálás eredményes végrehajtása érdekében a számlálásban résztvevő közigazgatási hatóságok, a helybeli számláló biztosok és felülvizsgálók részére a törvényhatósági jogú és a megyei városokban, valamint a vármegyei és járási közigazgatási székhelyeken tájékoztató értekezlet tartását rendelte el.

17 Az értekezleten a polgármester, a járási főszolgabíró és a törvényhatóság első tisztviselője, tehát az alispán vett részt. Részt vett ezenkívül a járási városi katonai parancsnok, a helyben levő honvéd kiegészítő parancsnok is. Az 1941. évi népszámlálás lebonyolításának előkészítése körültekintő volt. A korábbi két népszámlálás tapasztalatainak felhasználásával rendelet és nyomtatvány mintatárat adtak ki, amely konkrét utasításokat is tartalmazott.

18 A belügyminiszter meghatározta a népszámlálással foglalkozó valamennyi hatóság feladatát.

111 Utóbbi alapján az alispán 1940. dec. 23-ig tartozott a számlálókörzeteket munkadíj fokozatba besorolni. A törvényhatósági jogú és a megyei város polgármestere 1940. dec. 23-ig a számlálókörzeteket, felülvizsgáló köröket volt köteles megalakítani, továbbá legkésőbb 1940. dec. 30-ig a számlálóbiztosokat és felülvizsgálókat kinevezni. A járási főszolgabírók dec. 23-ig a községi (kör) jegyzők meghallgatásával a számlálókörzeteket és a felülvizsgáló köröket a működésük alá tartozó községekben kötelesek voltak megalakítani és legkésőbb dec. 30-ig a számlálóbiztosokat és a felülvizsgálókat kinevezni. A községi és körjegyzők feladata volt a számlálóbiztosi vagy felülvizsgálói munkára alkalmas egyéneket oly időben számbavenni, hogy a főszolgabíró 1940. dec. 23-a előtt kinevezésük tárgyában javaslatot tehessen. A népszámlálás alapjaiban a korábbi népszámlálások gyakorlatának volt megfelelő, tartalma is ahhoz hasonló, mégis a világháborús események néhány kérdésben motiválták. A minden jelenlévő egyénről felveendő számlálólapon a minden különálló és lakás céljára szolgáló épületről kiállított házgyűjtőíven a községi gyűjtőíven a költségek kimutatásán kívül kérdőívet kellett kitölteni iparosokról és üzemekről, kereskedőkről és kereskedelmi üzletekről; minden 1870 és 1929 között született férfiről és minden 1890 és 1924 között született nőről. Népszámlálási nyilvántartó lapot népmozgalmi nyilvántartás céljára, valamint a népszámlálás katonai szelvényét az 1880 és 1922 között született katonaviselt polgári személyekről és az 1892—1919 között született nem katonaviselt férfiakról. A számlálókörben minden jelenlevőről kiállítandó számlálólapok kérdései közül a vallásra vonatkozó a fasiszta törvényhozás 1939. IV. tc. rendelkezései alapján bővült. A feltett kérdés: 12. ,,A törvényes rendelkezések szerint zsidónak tekintendő-e:" A fasiszta törvény érvényesülésének egyik és nem lényegtelen területe az adminisztrációs számbavétel, amely a kiszolgáltatottságot tovább fokozta. A közvetlen politikai célú felhasználást (az adóztatás kérdése merült fel korábban) a korábbi népszámlálások során kizárták, most viszont lehetővé tették. A kérdések bővülését eredményezte a nemzetiségi hovatartozás intenzívebb vizsgálata. Az előző két népszámlálás (1920. és 1930.) alkalmával csupán az anyanyelvet kérdezték. A kérdés lényege nem változott. Anyanyelvként azt a nyelvet jelölték meg, amelyet az összeírt személy saját nyelvének vallott és a legjobban és legszívesebben beszélt. Nem esett feltétlenül egybe azzal o nyelvvel, melyet az anya beszélt. Változtatást a nemzetiségre történő nyilatkozat kikérése hozott. A kérdés: ,,15. nemzetisége: (minden befolyástól mentes és anyanyelvére tekintet nélkül megjelölendő az a nemzetiség, amelyhez tartozónak a megszámlált érzi és vallja magát)". A megjelölhető alternatívák a következők voltak: ,,magyar — német — szlo-