Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949)

A NÉPSZÁMLÁLÁSOK SZERVEZÉSI TAPASZTALATAI BARANYÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMZETISÉGEK ÖSSZEÍRÁSÁRA (1920-1949) FÜZES MIKLÓS A népszámlálás eredményei alapvető forrásértékűek a kutató számára, A népszámlálás elrendelésének és végrehajtásának módja azonban jellemzi korának íársadalmi és politikai helyzetét is. Ilyen szándékkal tekintjük át Baranya megye területén végrehajtott 1920., 1930., 1941. és 1949. évi népszámlálásokat. Munkánk scrán a vármegye alispánjának, a járási főszolgabírónak és a körjegyzőknek iratanyagára támaszkodunk. Alkalmunk van figyelemmel kísérni a központi szerveknek a tevékenységét, így a Központi Statisztikai Hivatalnak szakmai irányítását és a Magyar Kereskedelmi miniszternek (belügyminiszternek) hasonló tevékenységét. Megkíséreljük bemutatni az adatfelvételek körülményeit, elsősorban abból a célból, hogy az adatok hitelességét a szervezési, esetleg a helyi politikai kérdések mennyire befolyásolták. Vizsgáljuk, hogy a munkában résztvevő igazgatási szervek (helyiek és területiek) tevékenységei befolyásolták-e a népszámlálások eredményét. Az 1920. évi népszámlálás Baranya megyében különleges helyzet uralkodott. A megye túlnyomó többsége antant-megszállás alatt állt, így ezeken a területeken a népszámlálást végrehajtani magyar közigazgatás hiányában nem lehetett. A megye kisebb részét az alispán, illetőleg a megyei közigazgatás Sásdról irányította. A megyéből magyar közigazgatás alatt az egész hegyháti járás Bükkösd és Megyefa belterületének kivételével, a pécsváradi járásnak nyolc községe, Püspökszentlászló, Kisújbánya, óbánya, Püspöknádasd, Zsibrik, Ófalu és Hidas tartozott. A főszolgabíró Püspöknádasdon dolgozott. A szentlőrinci járás területéből Korpád, Ibafa, Horváthertelend, Gyűrűfű és Csebény tartozott magyar közigazgatás alá, a népszámlálást ezekben a községekben hajtották végre. Megyefa és Bukkösd községek meg nem szállt külterületét összeírták. Lakosaik száma minimális volt, Megyefa esetében 45, Bükkösdön 10 fő. ' A megye csonka részén a népszámlálást az 1920. évi 33. törvénycikk alapján, az ország többi részével azonos módon és időben 1920. dec. 31. és 1921. január 1. közötti éjféli állapot szerint végezték. A gyakorlati munkát 1921. január 1-én rendelték elindítani és január 10-ig befejezni.

2 A végrehajtás a Központi Statisztikai Hivatal „Utasítások és nyomtatványminták" című kiadványa alapján a vármegyei és járási szervek intézkedtek. A végrehajtási rendeletben általános tájékoztatót