Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899)

ADATOK AZ ALSÓFOKÜ KÖZIGAZGATÁS NYELVHASZNÁLATÁHOZ BARANYA MEGYÉBEN A DUALIZMUS IDEJÉN (1870-1899) TEGZES FERENC Egy olyan területről közlünk forrásokat, amelyet eddig a közigazgatás- és nemzetiségtörténet kutatói nem vizsgáltak. A nemzetiségek egyenjogúságáról alkotott 1868: XLIV. törvénycikk széles körű nyelvhasználatot engedélyezett Magyarországon az itt élő nemzetiségek részére. Forrásközlésünk célja, hogy hozzásegítsük a témakör kutatóit annak tisztázásához, hogy a törvényben biztosított jogok a valóságban, az alsószintű közigazgatás területén mennyiben valósultak meg. Mivel a törvény ezen a területen biztosítja a legszélesebb körben az anyanyelv használatát, ezért tartjuk indokoltnak erről a témáról forrásközlést.

1 Statisztikánk közléséhez a következő forrásokat használtuk fel: 1870: Az 1869: IV. iörvénycikk alapján megtörtént közigazgatás és az igazságszolgáltatás újbóli kettéválasztása. A szervezeti kérdések megoldására 1871-ben került sor. Ez év június 10-én lépet életbe az 1871. XXXII. törvénycikk. Ennek 1. §-a alapján állapította meg az igazságügyi miniszter július 10-én a törvényszékek és a járásbíróságok székhelyeit. Ezt követően mérték fel a járásbíróságokhoz tartozó községek népességének számát és anyanyelvét.- Az adatokat az 1870. évi népszámlálás alapján adták meg. Az anyanyelvi megoszlást annak idején nem publikálták. Itt kerül először közlésre. Közzétételét témánk szempontjából — akárcsak az 1890-es évekénél — az indokolja, hogy így a kutatónak megfelelő viszonyítási alap áll rendelkezésére a nyelvhasználat feltérképezéséhez. 7872: Hazánkban az első községi törvényt 1871-ben alkották meg. Ez volt az 1871 : XVIII. törvénycikk. Ennek 22. §-a mondta lloi, ;hogy a „község saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket (statútumokat) alkot." A törvény alapján készítették el a községek 1872—1874 között a szabályrendeleteiket.

3 Itt azt mutatjuk be, hogy ezek milyen nyelven készültek. 7873: 1873. március 24-én kelt az a hadügyminiszteri rendelet/' amely alapján a községeknek fel kellett terjeszteniük saját ügykezelési nyelvüket.' Ebből a kimutatásból dr. Szita László már közölte egy tanulmány részeként

6 azokat a községeket, ahol a magyaron kívül más nyelven is folyt az ügyintézés. Mi közöljük azokat a községeket is, ahol csak magyarul folyt az ügyintézés, megismételve a már leközölt vegyes nyelvű ügyintézésű községeket is, hogy együtt, összefüggéseiben mutatkozzék a nyelvhasználat képe a kutató előtt. 1887: 1886-ban alkották meg a XXII. törvénycikket, a második községi törvényt. Ennek előírásaira készültek el újból, 1887-ben a községi szabályrendeletek. A levéltárban fent maradt törvényhatósági példányok alapján adunk egy rögzített ké-