Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban
,, ...Az e járáshoz tartozó sokacz községek u. m. Petárda, Torjánc, Kásád, és Drávcszentmárton községek lakói túlnyomó részben a szocialista elvek zászlói alá sorakoztak . . . ". u A főszolgabíró kiszállt a falvakba és visszatértekor a következőképpen értékelte tárgyalásait: „...A sokac szocialistákkal érintkezésbe léptem, nekik téves nézetőket megmagyaráztam és mindennemő erőszakból eredő káros következményekre figyelmeztettem. Valamennyien megígérték, hogy bár elveiknél maradnak, semmiféle erőszakhoz nem nyúlnak, hanem nyugodtan várják elv-vezéreik fáradozásainak eredményeit..."/'^ A főispánhoz beérkezett járási főszolgabírói jelentéseket követően készült egy olyan tájékoztató, amely az alispánt is részletesen informálta a mozgalom okairól. Szerinte az általános gazdasági nehézségek és a szembetűnő elszegényedés, a megélhetés fokozódó nehézségei a mozgalom fő okai. Ezen a „talajon a szocialisztikus tanok igen erőteljesen fejlődtek az egész Drávaszögben". Szükségesnek mutatkozna az általános nyomor enyhítésére hatósági intézkedéseket tenni. Megvizsgáltatni pl., hogy melyik községekben jelentkezik már most éhinség. Személyenként kellene összeírni, hogy kiknek nincs az ellátása egyáltalán biztosítva. A hatóság aggodalma és a mozgalomtól való félelem következtében ez a felmérés megindult. A helyzet azonban olyan súlyos volt, hogy segélyezéssel nem lehetett megoldani/'' 1898. március 8-án Darázs és Hercegmárokon folyó nyomozás megállapította, a hívek nem járnak a templomba. Továbbra is Izsép, Vörösmart, Kiskőszeg templomait keresik fel. A „vénasszonyok pedig a törvényhatósági útnál lévő Szentkútnál ájtatoskodnak". A nép kijelentette, hogy addig nem megy templomba, amíg a Canonica Visita alapján érvényben vannak a régi szerződések. Csak új pap választása és új szerződés esetén térnek újra vissza. A közben kiszabadult három vezető Zlatarics, Dobos, Jankovits újra rendőri felügyelet alá került, s a legszigorúbban megakadályozták, hogy a néppel érintkezzenek/ 1 '' Dobos Caspar a vizsgálati fogságban súlyosan megbetegedett, és Vajszló vidékére törekedett elhelyezkedni. Jellemző, és a Várkonyi vezette újjászervezett Szociáldemokrata Párttal való kapcsolatra utaló beszélgetést rögzít egy korabeli főbírói jelentés. Arra a kérdésre, hogy ,, . . . miért suszterek, betűszedők stb. által szerkesztett »Nepszavat«, »Népjólétet« olvassa, miért nem okosabb emberek által szerkesztettet? Válaszul maliciozus gúnnyal azt mondta, hogy »hat akkor majd olvasom ismét a Földművelőt!«" V. Realisztikus és idealisztikus elemek a mozgalom ideológiájában A mozgalom ideológiai hátterében igen sok elem keveredett. A vallásos ideológia, a szocialista elemek, anarchisztikus gondolatok egyaránt megtalálhatók. Ugyanakkor egy egész sor népi naivitásra jellemző tényező is felbukkant. A király melletti bizalomtól a király lemondásáig és a hatalomnak a szocialisták részére történő átadásáig terjedtek azok a gondolatok, amelyek különösen akkor erősödtek meg, amikor a letartóztatásokkal megfosztották a mozgalmat tudatos vezetőiktől. Igen jellemző volt például 1898 nyarán a mind erőteljesebben jelentkező közhiedelem, amely szerint: „ . . . Budapesten nagy népgyűlés lesz, mely28. B. Helytörténetírás 1981 433
