Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

Község neve A szocialista helyi vezető, illetve agitátor neve Do rozs Dobos Gáspár, Jankovits József. Hercegmárok Zlatarits Márko, Zlatarits Mijo, Filakov Dinko, Marjánov Mátó Hercegmárok (az utóbbi már szocialista megválasztott bírónak mondatik). Kiskőszeg Bölcskei István. Vorösmart Rakity Tadia bádogos; Vég Mózes, Végh Lajos bognár; András Flóri, Kovács Sándor, Brodnár György, Pilisi Sándor földmívesek. Baranyavár Andrics Fává, Somogyi Mihály, Kucserics Zsivkó, Barics Kuzmin, Kóbia Jakab, Majstorovics György, Barics Stipo. Benge Skeledzsia Márko. Lőcs Horváth Antal, Gyurkov Ádám, Bartalov Mika, Gyurkov Pávo, Brdarics Stipo. Kisfalud Sterl Ádám, Petruska Sándor. Bodolya Sipos György, Német András, Sterl Ádáim. Sepse Nincs vezetőjük. Baranya bán Getto Simon, Liepold József, Kuzmer Márton, ifj. Bosnyák Tácso, Vládics Szvetiszláv, Popl Henrik, Kassier Károly. Mai ss Lyubojevics Mladen, Sehol Ferenc, 'Krafft András, Nyúlási József, Bán György. Mohács Trukli János, Nagy István, Takács Sándor. Laskó Lőrinc János, Molnár József, Gaco József, Kelemen János. Hercegszöllős Szilasi János. Pélmonostor Kaufmann János, Albert Ferenc. Kácsfalu Vezetője nem ismert. Bolmány Vezetője nem ismert. Dályok Tatai József, Gyurin Stipo. Izsép Andrits Pál, Pecseljanin Jakab, Csoszics Anton, Stevics Jasó, Horvát András. Petárda Szalay Márton. Torjánc Német József. Drávaszentmárton Peronics Antal, Markovics Márton. Dunaszekcső Losonci András, Losonczi József, Ferenc György, Vida István, Katies András. Kákics Molnár Ferenc. Mecseknádasd Werb György. A vezetők nemzetiség szerinti megoszlása a következő: 35 magyar, 20 horvát, 12 német és 5 szerb volt. Amint a községek lakossága, nemzetiségi struktúrája, úgy a vezetők nemzetiségi hovatartozása is világosan mutatja, hogy ez a mozgalom a régió parasztságának politikai küzdelme volt, s benne valamennyi népcsoport részt veit. Kétségkívül a magyar és horvát (sokac) parasztság játszotta a vezető szerepet. Február végén a darázsi „ideológia" ismét hódított Mohács Margitta-sziget teljes hosszában. A vidékről beköltözött „földmívesosztály" között nagyobb „szocialisztikus" mozgalom kialakulására utalt a főbíró: „törekvéseik abban nyilvánulnak meg, hogy 3 forint napszámot, az adók eltörlését, földek fölosztását követelik. Az adó fizetését már meg is tagadták" — írta a főispánhoz.

34 A szolgabíró megindította a nyomozást a margitta-szigeti csendőrőrssel, amelynek az egyik fő szempontja az volt, hogy bizonyosságot nyerjen a hatóság a drávaszögi mozgalommal kiépült kapcsolatról. A kirendelt karhatalmi erők miután a szigeten és a gátépítésen a sztrájkot elfojtották, kiderítették, hogy előző napon Dobos Gáspár és Zlatarics szervezte meg ezt a mozgalmat is. Ugyanők végezték Izsép községben is a szervezőmunkát. A kiéleződött helyzetre a legjellemzőbb, hogy a szocialista pártszervezés megindításakor a község lakói csaknem kivétel nélkül szocialistákul feliratkoztak és ez alkalommal minden egyes feliratkozó