Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

lyet január 17-én küldött el a baranyavári főszolgabíró részére. „...Tegnap délután Hercegmárokon a haranglábnál mintegy 600 szocialista gyülekezett Hercegmárok, Darázs, Izsép, Dályok, Kisfalud, Bodolya községekből, s azon hír volt elterjedve, hogy e gyülekezetnek Zlatarics Márk fog misét mondani, mivel ezek a templomba nem mennek." — Félő volt tehát, hogy a mindenféle izgatásokon kívül a misemondást is gúny tárgyává fogják tenni. Az igazgatás és a tanácskozás tárgya lett volna, hogy erőszakos eszközökhöz kell nekik nyúlni amiatt, hogy Tekintetes Főszolgabíró úr által e hó 14-én tett bejelentésük nem fogadtattak el. Az erőszakoskodást előbb a községben kell megszervezni, azután folyton feljebb, fokról-fokra hirdették a szónokok . . . Ezen csoportosulást a Darázson levő három csendőr és a Kiskőszegről átjött 4 csendőr fel akarták oszlatni, s figyelmeztették a népet a békés szétoszlásra. A figyelmeztetésnek azután az lett a következménye, hogy a tömeg közül valaki rákiáltott a csendőrökre, őket szidta és fenyegette. A csendőrök ezen egyént el akarták fogni, mire a tömeg ».Hurrah« kiáltásokkal rögtön vasvilla, kapa, karó és botokat kapkodott össze a szomszédos házak, udvarok és kerítésekről és rárontott a csendőrökre. A csendőrök felemelve puskáikat, újra felhívták a tömeget a szétoszlásra, ez azonban a csendőrök előtt mintegy 15 lépésre megállt, s oldalt kezdtek részben húzódni, hogy a csendőröket oldalt és hátulról bekerítsék. Ezen pillanatban a csendőrök elé ugrott valamelyik sokac, s kérte a csendőröket, hogy ne löjjenek, majd ő megkísérli a tömeget kibékíteni, s a tömeghez horvátul szólt is. Ennek Csendőrparancsnoki jelentés a darázsi őrs létszámának felemeléséről