Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban
jöttek, de ilyen engedély nélküli nyilvános gyűlés azt jelzi, hogy az indulatok és az elégedetlenség rohamosan fokozódik. A kisfalud! szocialista szervezkedés is jelentős változáson ment át. Már 100 tagja van a helyi szocialista pártszervezetnek, amelynek Sterl Ádám német és Petruska János magyar földművesek a vezetői. Bodolyán a horvát, magyar, német földművesekből és cselédekből álló pártszervezetnek 200 tagja van, vezetőjük Sípos György, ,,aki után mennek a népek, mint egykor papjaik nyomába". 1 ' A bodolyai németek szocialista szervezkedése is jelentős. Egyik legérdekesebb mozzanata éppen az, hogy a darázsi és hercegmároki sokac szocialista vezetők illegális találkozókon dolgozták ki a rendszeres kapcsolatfenntartás módozatait. Dvornics Árkádia, Bán község német lakói között is a szocialista pártot szervezi. A programjuk középpontjában az 1/4 telek utáni 5 forintos adókövetelése volt. Bán német parasztságának még a középbirtokosai is csatlakoztak a mozgalomhoz. Pöpl Bálint és Schmiedt Henrik tönkrement kisparasztok lettek a német község pártszervezetének a vezetői. A főszolgabíró utalt jelentésében arra: ,, . . . hogy közöttük közkézen forog egy német újság is, amely igen keményen neki megy a papságnak, s ellenük iszonyúan kikel Baranyavár szocialista szervezetének vezetői a horvát Andrics Pává, a magyar Somogyi Mihály. A két fő agitátor: Knezevics Zsirkó és Barics Kuzmin. Az agitáció középpontjában több kérdés szerepelt. Ezek között legérdekesebb, hogy amenynyiben a pártszervezet taglétszáma eléri a 300 főt, a képviselőválasztáson a következő év január 15-én átveszik a község irányítását és megvalósítják az 5 forintos adót, eltörlik az állami adókat, kézi napszám általánosan 2 Ft lesz, s bevezetik a szocialista közigazgatást. Pélmonostoron folyó szervezkedés két vezére a német Kaufmann János póttartalékos katona, esztergályos segéd, aki a németek között végzett agitációt és szervezőmunkát. A magyarság között pedig Albert Ferenc bognársegéd a legnépszerűbb, aki Eszéken volt tagja az ottani szociáldemokrata pártnak. A szervezkedést a darázsi és hercegmároki vezetők Dobos Gáspár és Zlatarics kiterjesztették a pélmonostori vasútállomásra is, ahol igen sok utas fordult meg. „Egyikük a magyarok, másikuk a horvát és szerb utasok között terjesztették a szocializmus eszméjét". IV. Az agrárszocialista mozgalom csúcspontja 1898. január-március között A fellendülő mozgalmat megelőző „titkos agitáció" minden anyaga, a jelentős mennyiségű szocialista sajtó és irodalom, főleg Bácskából érkezett. Helyesen állapította meg január 15-i jelentésében a baranyavári főszolgabíró, hogy „ . . . a szocialisztikus eszmék minden községben elhatolnak, termékeny talajra és felkaroltatásra találnak, ahol a lakosság anyagi ereje megtámadva vagy kimerülőben van és e mellett kevés értelmiséggel bír . . . ". 1G A községekben már december óta folyt a pártszervezés. 1898. januárban a sokacok és a magyar családok férfitagjai beléptek a pártba. Sovakov Vinká és Dobos Gáspár a fő szervezők. Egyik a horvátok, másik a magyarok között végezte a pártszervező munkát. 1 '
