Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

A szocialista agrárszervezetek létrehozása és a szervezkedés 1897. oktáber—december közti időszakban A Dél- és Kelet-Baranya magyar, horvát falvaiban már a kilencvenes évek legelején hódított a felekezetnélküliség és mind nagyobb tért nyert a nazarénizmus.-' Különösen az első csoportok között a felekezetnélkülivé válást azzal indokolták, hogy papjaik semmit sem dolgoznak és mégis jól megélnek. Hitsorsosaikat . . . arra agitálják, hogy tömegesen csatlakozzanak hozzájuk és felekezetnélküliek legyenek . . . ". A mozgalom vezetői Vég Mózes (később az agrárszocialista mozgalom egyik vörösmarti szervezője) budapesti vasúti munkás, aki a mozgalom idején szüleinél tartózkodott. Pilisi András, református vallású, Bognár András és Bodnár György rk. vallású vörösmarti földművesek. Végh szervezte meg, hogy Budapestről a szociáldemokrata Népszava rendszeresen Vörösmartra érkezzen. A darázsi és hercegmároki hegyekben (szőlőkben) lakó magyarok a Bácskából (Szántóvá, Béreg) közvetítették a szocialista tanokat. Másrészt Vörösmartról „izgatták a békés sokac lakosságot . . . agyonveréssel fenyegették azokat, akik köztartozásokat mernek fizetni, mert ezeket a köztartozásokat fizetni nem kell . . . Ezek csak az uraknak a zsarnoksága".

6 Ezen eszmék szószólója: ,,Barisin Márkó Darázson, Hercegmárokon Filakov Vinkó és Zlatarics Márkó, kik a Népszava, a Népjog, Népszabadság, Volksstimme, Földmívelők Szakiapja, Prijatelj Narodna és a Sloboda (Zágrábból) című lapokat, továbbá a szociáldemokrácia jövője, Govor Dra milona amrusa (Zágrábból) című röpiratokat terjesztik. Magánösszejövetelekkor ívpapíron, vagy apró feljegyzési könyvecskékben aláírásokat gyűjtenek . . ., hogy az aláírók szocialisták lesznek ..." — írta Stenge baranyavári főszolgabíró október havi összefoglaló jelentésében.' ,, Hercegmárok, Darázs, Vörösmart szocialista vezetői a belügyminiszterhez kívántak fordulni, hogy engedélyt kérjenek egy munkásegylet alakítására is. A csendőrség váratlan házkutatása rendkívül nagy mennyiségű szocialista agitációs anyagot talált Hercegmárok és Darázs községekben. Vörösmarton Végh Mózes idejében elégette az alakuló szervezet névsorát és esküiratait, valamint a szocialista agitációs anyagot. Ezekkel az eseményekkel egyidőben Pécsett is figyelemre méltó esemény zajlott le. A helyi szociáldemokrata szervezet körmenetet rendezett, ahol először jelentek meg a városkörnyéki földmívelők. ,,Malom, Szabolcs, Magyarürög, Püspökbogád földművelői" feliratú táblák jelezték, hogy a megye pártvezetése a földmunkásság felé fordult. Az 1897—98. év a baranyai földmunkásmozgalom kezdetének tekinthető. A pécsi párt e két évben — az ellenzéki szervezkedéseket ellensúlyozandó — nagy figyelmet fordított a kisparaszt- és agrárszervezkedésre. 1897 tavaszától a nyár végéig rendszeres agitációt folytatott különösen Dél-Baranyában, továbbá Délnyugat-Baranyában (Sellye környékén) a szegényparasztság körében. 1898-ban fokozták a szervezetek létrehozása érdekében végzett munkát. Áprilisban a pécsi nagy szociáldemokrata gyűléseken Patacs, ürög, Kővágószöllös (Szöllös), Pellérd, üszögpuszta mintegy 100 parasztküldötte vett részt. A Wessely és Horváth Könyvnyomdában készült május elsején az a felhívás, amelyben a „pécsi nemzetközi szocziál-demokraták Baranya megye összes földmíves munkásaihoz" szóltak/