Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig

lEGYZrTPK 1 Pauler Tivadar: A budapesti magyar királyi tudományegyetem története. Bp. 513—514. p. 2 Baranya megyei Levéltár (a továbbiakban: Bm. L.) XI. fond. 605. tétel. Pécsváradi Közalapítványi Uradalom iratai. Földkönyvek 1. sz. doboz. 3 Bm. L. VII. fond. 2/f. t. Berkesd úrbéri iratai. « Uo. 5 Lásd a mellékelt „Berkesd jobbágyainak birtokviszonya 1783—1786. évi kataszteri felmérés alapján" c. táblázat 108-ig terjedő sorszámait. b A község kaszálóinak számát, egyben rétjövedelmét és a begyűjtött széna mennyiségét a 2 évvel később készült Descriptio Physico Politico Topographica comitatus Baranyensis című kézirat Berkesdre vonatkozó részéből vettük ki. Eredetije az Országos Széchényi Könyvtárban található, Fol. Lat. 289. számú jelzet alatt. 7 Taba István: A szentlőrinci járás falusi társadalma és gazdasági élete II. József korában. Történeti statisztikai tanulmányok. Bp. 1975. 129. p. Lásd még a 6. sz. jegyzet hivatkozott jelzetét. 8 A „descriptio" nem foglalkozott a tanító működésével és lakáskörülményeivel. Ezért idéztük beszúrva az 1783-ból vaJó egyházlátogatási jegyzőkönyv anyagát, melyet Petrovich Ede tette közzé a Bm. L. 1971-es évkönyvében latinul. Baranyai Helytörténetírás 1971. Pécs. 162. o. 9 1 kila = 96 kg. 1 kila = kettő 62,5 literes mérővel kimért gabonával. Forrásanyag: Kiss Géza: Ormánsági szótár. Bp. 1952. 30*3. p. Szerkesztette Kiss Géza szótári hagyatékából Keresztes Kálmán. 10 Az eredeti latin szövegben nincs kitéve, de megítélésünk szerint értelmet csak így kap. 11 um. L. VII. fond. 2/f. t. Berkesd úrbéri iratai. 12 Bm. L. IX. fond. 605. t. Pécsváradi Közalapítványi Uradalom iratai. Földkönyvek 1. sz. doboz. 13 „Berkesd jobbágyainak birtokviszonya 1783—1786. évi kataszteri felmérés alapján" c. táblázatunkban a 17., a 20., a 24. és 68-as számoík alatt szerepelnek. 14 A Berkesdi Plébániahivatal anyakönyveit Németh Gizella nyugalmazott középiskolai tanárnő szíves és köszönettel vett segítségével 1763-tól 1799-ig ellenőriztük le. Az első rémet név 1777-ből való a kereszteltek anyakönyvében. Előfordulásuk 1785-ig szórványos, majd azt követően 1786-tól az általunk is ismertetett nevek fordulnak elő. 15 Ilyenek pl.: Michael Thar (1786. kereszteltek anyakönyve), Joannes Remmin (1786. ker. anykv.), Joannes Kesseger (1785. halotti anykv.), Petrus Kriff (1785. hal. anykv.), Philippus Fenkler (1786. hal. anykv.), Vendeiinus Summer (1786. hal. anykv.), Adamus Miller (1786. hal. anykv.), Bemard Vajner (1786. hal. onykv.) stb. 16 Az anyakönyvek ez irányú feljegyzései igen ritkák voltak. 17 Az újonnan jött német telepesek és az ott élők kérvényei iratanyagban nem maradtak fenn, állításunkat a rövid tárgyi ismertetést adó Pécsváradi Közalapítványi Uradalom praefectoratusi protocollumaira alapoztuk. A 799/1792—3. sz. alatt a berkesdi Ernestus Scheid, Michael Borg, Schlechter, Widor, Czugerin, Pander telket kérnék az építendő házuk számára. 446/1805. sz. bejegyzés szerint Mathias Puhl, Joannis Autb, Ernestus Scheid, Martini Haur, Philippi Widor és Michaelis Birg kérelme házépítésre. A fenti időhatárok körött 11 házépítési és 3 telekfoglalási kérelmet nyújtottak be a berkesdi németek. 18 A praefectoratus 593/1805. sz. protocolluma szerint a pécsváradi provisor jelentette, hogy a berkesdi Czuker Simon 1803 elején szökött meg, fél telke üres, mivel senki sem akarja művelni. 19 A pécsváradi királyi tiszttartóság protocolluma a 475 és 733/1805. sz. bejegyzéseiben tárgyalta az ügyet. 20 Bm. L. XI. fond. 605. t. praefectoratusi iratok 694/1803. sz. 21 Bm. L. XI. fond. 605. t. praefectoratusi protocollum 477/1805 sz. Eredetben és másolatban jelenti a hivatal a fenti ügyben, hogy a házaik felépítése már befejeződött, a számtartó a 150 forintot már részben kifizette. 22 Bm. L. XI. fond. 605. t. praefectoratusi protocollum 1178/1805. sz. A berkesdi magyar jobbágyok kérik annak a legelőnek a maradvány részét, melyet a velük együtt lakó német telepesek szőlő céljára már megkaptak, ők maguk lis szőlővesszőkkel ültetnék azokat be. 23 Bm. L. XI. fond. 605. t. praefectoratusi protocollum 980 és 1245/1804-5. sz. 24 Bm. L. XI. fond. 605. t. praefectoratusi protocotlum és irata 313/1818. sz. 25 Bm. L. IV. fond. 6/a. t. Conscriptio Regnicoláris Possessionis Berkesd. 1828. Ezt áHa^ píthattuk meg a helyi vonatkozású adatok elemzésében.