Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig

csibogáti vámnál lovanként 5 dénárt, Batinánál 3 polturást, Bezdánál a megrakott szekerekért 10-et, az üresekért 5 dénárt kellett fizetniük. Szükségesnek tartjuk, hogy a kősóval való kereskedésüket is megemlítsük. 3 forint 90 dénárért vásárolták annak 100 fontját, de Pécsett fontonként mérték ki és árusították. Berkesden 3 patak volt: Motsilás, Nagyrétü-víz és Csüvölgy-víz. Esőzések alkalmával ezek rendszeresen kiömlöttek és kárt okoztak. A Motsiláson és a Csüvöigyvízen 1 — 1 kővel ki nem rakott patakforrást is feljegyeztek. Az uradalomtól bérelt malmok itt helyezkedtek el, nevezetesen kettő a Motsiláson és három a Nagyrétüvízen. Bérlőik hazánkban született németek voltak. Életkörülményeiket a leírás az alábbiakban foglalta össze: 1. Vagenfeld Ádám: közepesen hasznos és közepesen él, segédje, inasa nincs. A saját malmában lakik, amely a szükséges eszközökkel el van látva. A gabonát helyben és Berkesden kívül is igyekszik eladni. Kenyeret, lisztet árul helyben és a pécsi hetivásáron. Nemcsak a mesterségéből él, hanem szőlője is van. Mestersége után a tekintetes megyének adózik, a malomért bért fizet az uraságnak. Céhen kívüli, a molnárságot Szenterzsébeten tanulta. 2. Schiott Mihály: háza hasznos, jól él, inasa van, segédje nincs. Saját malmában lakik, amely eszközökkel fel van szerelve. Az összegyűlt anyagokat és a gabonát ő maga árulja kilánként

9 1 forint 50-ért a püspöki és helybeli uradalom lakóinak. Mozsgón 35 (kita)

10 gabonát, kenyeret és lisztet ad el. Nemcsak a mesterségéből él, hanem szőlője is van. Adózik a megyének, a földesúrnak pedig bért fizet. Céhen kívüli, a molnárságot Kátolyban tanulta. Vásárra nem jár. 3. Kinter János: közepesen hasznos, szánandóan él. Sem inasa, sem segédje nincs. Saját malmában lakik, amely eszközökkel fel van szerelve. A gabonát helyben keresi, üvegben lisztet árul Hásságyon. Tisztán a mesterségéből él. Adózik a megyének, a földesúrnak pedig bért fizet. Céhen kívüli, a molnárságot Pécsváradon tanulta. Vásárra nem jár. 4. Kinier Melchior: közepesen hasznos, közepesen él, inasa, segédje nincs. A saját maimóban lakik, amely a szükséges eszközökkel fel van szerelve. A gabonát helyben keresi meg. Kenyeret és lisztet árul. A mesterségéből él. A megyének adózik, az uradalomnak bért fizet. Céhen kívüli, a molnárságot Pécsváradon tanulta. Vásárra nem jár. 5. Schláicher János: harmados molnár, közepesen hasznos, nyomorultul él, inasa és segédje nincs. Vagenfeld Ádám mailmában lakik ingyen (sine censu). A főbb eszközökkel rendelkezik. A gabonát helyben keresi, a lisztet szintúgy itt árulja. Tisztán a mesterségéből él. Adózik a tekintetes megyének. A céhbe nincs bejegyezve, vásárra nem jár. Mesterségét Szenterzsébeten tanulta. A községnek volt egy 6. iparosa is, a magyar Tollas Kiss István vaskovács személyében. Ö: közepesen hasznos és eléggé középszerűen él. Inasa, segédje nincs, a saját házában lakik. Eszközökkel rendelkezik, A helybelieknek és az idegeneknek is dolgozik. Nem tisztán a mesterségélből él, van szőlője. Magyar, mesterségét az apjánál tanulta. Nem adózik sem az uraságnak, sem a megyének. Céhen kívüli, vásárra nem jár. A csoportosítottan közölt leírás adataiból megállapíthatjuk, hogy az 1783-as felméréshez képest 10-zel nőtt a német családok száma. Ezek közül 5 ipart művelt, 5 pedig, mint ,,új jövevény", gazdálkodott. A Széchényi-féle descriptioban újszerű jelenség a berkesdí birtokviszonyok módosulására utaló „részben urbáriálisok, részben szerződésesek" című kitétel. Bizonyság rá, hogy az uradalom és a község a maradványföldek kérdését 1783 és 1785 között szerződésbe foglalva rendezte. Az úrbéri iratokban található 1820. február 14-i ..contractus", amely ugyancsak a bérföldek használatáról szól, szintén visszautal erre a korai időre. Ebbe megemlítették, hogy a „sessionalis földek kimérése után az uraságnak megmaradóit és utóbb nékiek (a jobbágyoknak) három napig Robotban által ment földek" voltak.

11 Berkesd életében és történetében fordulópontnak számított az 1786-os év. Johann Weidlein: Die Schwäbische Türkei c. munkájának 84. oldalán megemlíti, hogy az ,,1784-től megélénkülő betelepítés során — melyet Bánát és Bácska kívánt meg — Baranya is kapott német népeket, mely közül legjelentősebb Berkesd