Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

hogy falképein Mór püspök életének egyes jeleneteit ábrázolja. A következő évben a kápolna berendezését is megújították.

11

'

1 Az északi falán befalazott gótikus ablak mélyedésében egy díszes órát helyeztek el. Működését a toronyórából vezetett áttétel biztosította. A vakablak szentélybe néző felületén a székesegyház tornyát ábrázoló festményen is az előzővel közös meghajtású óra mutatta az időt. A szerkezetet Kindl János pécsi lakatos készítette 1858-ban.

115 A székesegyház szentélye és hajója újabb berendezési tárgyakat már nem tudott befogadni, ezért a Mór kápolna után a többi kápolnát is gyarapították. 1853ban kijavították Dorffmaister freskóit a Corpus Christi kápolna oldalfalain, megtisztították a Szathmáry oltárt, új padokat állítottak fel, s ekkor helyezték jelenlegi helyére az Aichinger Simon pécsi rézműves mester által 1794-ben készített keresztelőkutat, amelyet eddig a Szent Imre kápolnában használtak.

110 Vörös örkanonok első alkalommal 1858. májusában jelezte, hogy a Szent Imre kápolnát freskókkal óhajtja díszíteni. Kívánságát a következő év márciusában is megismételte a káptalan előtt, s az a kifestéshez hozzájárult."' A festő személyét nem jelölték meg, s a freskó témája is ismeretlen, mindössze arról van biztos tudomásunk, hogy 1859-ben megvalósult. Ugyanekkor a Gabriel Mathei által festett Szent Imre képet megtisztították, új padokat és az oltár elé vaskorlátot állítottak fel. 1859-ben az örkanonok azt is javasolta, hogy a Mór kápolna oltára fölötti freskó-képet változtassák meg."

8 A kép feltehetően a Székely Bertalan által festett kompozícióval azonos, azonban a vele szemben emelt kifogást nem ismerjük. A kívánt korrekcióval kapcsolatban említik, hogy arról előzőleg egy pesti szakértővel készíttessenek vázlatot, mert a Szent Imre kápolna festője „nem tanúsított ügyességet"."

9 A székesegyház gondját viselő Vörös örkanonok 1859-ben jelentette, hogy a Fájdalmas Szűz kápolnájának boltozatáról lehullott a vakolat, s a festett falfelület is megfakult a korábbi beázások következtében, ugyanekkor a padok rossz állapotát is szóvá tette. 1863-ban azzal a javaslattal állt a káptalan elé, hogy a többihez hasonlóan ezt a kápolnát is lássák el falfestménnyel.'0 A festés programját Szűz Mária hét fájdalmának kifejezésében jelölték meg, amely koncepció aktualitása elsősorban a kápolna titulusából következett. 1867-ben már elkészült a boltozat Mária-freskója és ezzel tematikus egységben további hat olajfestmény, amelyek Szűz Mária életének gyötrelmes pillanatait ábrázolták. A képek festője a bécsi Kari Atzker, akinek pécsi kapcsolataira eddig nem derült fény. Műveit a pécsi püspöki palotában, valamint a görcsönyi és a magyarhertelendi templomok őrzik.

12

' A hajó és a kápolnák festményeinek, berendezésének megújulását, illetve gyarapodását a káptalannak ugyanaz a szándéka vezérelte, amelynek eredményeként a díszítő tevékenység az altemplomra is kiterjedt. 1852-ben a régi faoltár helyett totai fehér márványból Vogl József - a hajóbeli oltárokat faragó Vogl Mihály fia — által újabb húsvéti oltárt állíttattak. A korábbi faépítményről a feszületet az altemplom egyik mellékoltárán állították fel, míg az Esterházy püspök által Rómából hozott Szent Faustinus vértanú ereklyéjét új, fehérre festett, aranyozott és vörös bársony kárpittal díszített szarkofágban a Szent Imre kápolna oltárára helyezték. A kápolnák és az altemplom berendezésével egyidőben, főként 1851 és 1861 között a püspöki és a káptalani ruhatárat is jelentős megrendelésekkel bővítették. A ruhaneműt a 18. század gyakorlatának megfelelően Bécsből, többek között Albert Kostner műhelyéből hozatták. Az igen értékes egyházi ruhatárat 1852-ben jelenlegi helyére, a káptalani épület emeletére helyezték.

12- Ebben az évben a szé-