Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

éveit a székesegyház átépítésének gondja nagymértékben lekötötte, azonban figyelme a dóm környékének rendezésére is kiterjedt. 1819-ben a kaputornyot és a hozzá csatlakozó várfalakat lebontatta, ezáltal zavartalan rálátást biztosított a székesegyházra, amely átépített homlokzatával új színfoltja lett a városnak. Ö építtette a káptalani épület alatti kanonoki sírboltot, ahová 1825. július 27-én temették. Korábbi szolgálati helyéhez halálában is ragaszkodott, s ennek jeléül az esztergomi székesegyház főoltárára jelentős összeget hagyományozott. A berendezés és a felszerelés a Király püspököt követő Szepesy Ignác idejében sem gyarapodott számottevően annak ellenére, hogy pécsi éveit jótékonysága jellemezte. Mindössze arról van tudomásunk, hogy 1834-ben a Szent Imre kápolnában új márványoltárt állíttatott Csausz István örkanonok által, aki ugyanekkor a Gabriel Mathei, drezdai akadémiai tanár által festett, de azóta elpusztult Szent Imre képet is restauráltatta. Szepesy mecénási cselekedetei elsősorban a város kulturális felemelésére irányultak, melyek során megvásárolta és tataroztatta a volt pálos rendházat, s abban akadémiát alapított. 1831-ben megnyitotta a bölcseleti fakultást, nyomdái létesített a lyceum számára, s alapítványával a tanárok fizetését is biztosította. Sokat áldozott iskolák fejlesztésére, s az alsópapság és a tanítók anyagi helyzetének javítására is gondot fordított. Tovább gyarapította Klimo püspök könyvtárát, majd annak külön épületet is emelt. Az egykori várárok helyén kialakította a mai sétateret, ahol a város 1893-ban szobrot emelt emlékének. 1838ban, halála évében utóda, Scitovszky János rozsnyói püspök foglalta el helyét. 19. A főhajó 19. századi csillárja Kővágószőlősi plébániatemplom