Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

o káptalantól fog függeni, tehát a káptalan megtakarít, én pedig a terveket veszély nélkül átadhatom. Mert mint főt. Uraságodnak ismeretes, az idők és az emberek változnak. Most már felteszem, hogy érdektelenségem felől új bizonyítékot szolgáltattam a káptalannak és hogy nekem inkább az épület mint a pénz tetszik és mint az írás mondja (nyomtató ökörnek ne kösd be a száját) senkifia sem irigylendi az utolsó előterjesztésemet. Azon reményben, hogy mielőbb szerencsém lesz feleletét megkapni, főt. Uraságodnak melegen ajánlom magamat. Alázatos szolgája Pollack Mihály Pest, 1807. szeptember 3-án

(il Pollack tehát nehezményezte, hogy az esedékes bérének kifizetése helyett méltánytalanul bántak vele. Ennek ellenére újabb takarékossági indítványt terjesztett a káptalan elé, azonban a rajzokat nem volt hajlandó kiadni a kezéből. Ezt bizonyítja a közbenjáró Mitterpacher kanonoknak Budáról, 1807. szeptember 6-án a káptalanhoz címzett levele. Tájékoztatta a káptalant, hogy az elhunyt püspöknél volt rajzokat Pollack már visszakapta, de nem küldi Pécsre, mert a munkások a kellő instrukciókat megkapták, tehát hiányuk a munkát nem akadályozza. Azonban nem zárkózik el attól, hogy azokat bizonyos összeg ellenében átadja. Jelzi, hogy Pollack csak a káptalan külön kívánságára hajlandó Pécsre utazni. Mitterpacher javasolja, hogy írják meg Kollernek, hogy a káptalan a szerződéstől nem akar eltérni/'

2 Miután ez szeptember 19-én megtörtént,

0

' Budáról, 20-án már Mitterpacher tudósít ismét. írja, hogy Koller jelenlétében tárgyalt Pollackkal, aki kijelentette, hogy a rajzokat nem adhatja át, s csak abban az esetben tér el ezen szándékától és Pécsre is hajlandó leutazni, ha napidíját visszamenőleg és előre is kifizetik, amelyet nem tudja, hogy miért tartottak vissza. Nehezményezi, hogy rangján alul kezelték Pécsett. Tárgyalásuk során arra is fény derült, hogy valaki névtelen levélben sok valótlanságot írt Pollackkal kapcsolatban. Ezek voltak tehát azok az eddig ismeretlen tényezők, amelyek Pollack és a káptalan közötti viszonyt végképp megrontották, s amelyek a július 24-i káptalani gyűlés eseményeihez vezettek. Mitterpacher soraihoz Koller is írt a káptalan számára, s elrendelte, hogy Pollack bérét fizessék ki, aki ellenkező esetben nem megy Pécsre, de ezt ne is kívánják tőle, ha Gianone még nem végezte el a munkáját. Koller azt is közli, hogy Görgey püspök Pollack hírnevétől indíttatva a püspöki palota építését is rá akarta bízni.

6

'

1 1807. szeptember 22-én a még mindig Budán tartózkodó Koller levélben értesíti Zsivics kanonokot, hogy a szerződéssel együtt magához rendelte Pollackot. Ez alkalommal a rajzok sorsát rögzítő 7. ponttal kapcsolatban Pollack kijelentette, hogy azt teljesíteni kívánja és már másolják is az eredeti terveket. Azonban ismét megemlítette, hogy legutóbbi pécsi útja alkalmával lekicsinylően kezelték, továbbá hiteles információ alapján tudomására jutott, hogy ha a szerződéshez tartja magát és a rajzokat már korábban átadja, akkor a káptalan nem igényelte volna további munkáját, mert legutóbb rövid ideig tartózkodott Pécsett. A szerződés 6. pontjával kapcsolatban megjegyzi, hogy azt hirtelen elhatározásból szegte meg, mert attól tartott, hogy ha az újabb fejlemények ellenére az eredeti rajzokat átadja, akkor a szerződést másként értelmezhetik, s ebben az esetben azokat illetéktelen személy fogja felhasználni. Miután a helyzetet tisztázták, Pollack közölte Kollerrel, hogy az eredeti tervet átadja, ha a káptalan a szerződés értelmében kifizeti az esedékes 800 forintot. A többi tervet 3000 forintért hajlandó átadni. Járandósága