Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

o káptalantól fog függeni, tehát a káptalan megtakarít, én pedig a terveket ve­szély nélkül átadhatom. Mert mint főt. Uraságodnak ismeretes, az idők és az em­berek változnak. Most már felteszem, hogy érdektelenségem felől új bizonyítékot szolgáltattam a káptalannak és hogy nekem inkább az épület mint a pénz tetszik és mint az írás mondja (nyomtató ökörnek ne kösd be a száját) senkifia sem irigy­lendi az utolsó előterjesztésemet. Azon reményben, hogy mielőbb szerencsém lesz feleletét megkapni, főt. Uraságodnak melegen ajánlom magamat. Alázatos szolgája Pollack Mihály Pest, 1807. szeptember 3-án (il Pollack tehát nehezményezte, hogy az esedékes bérének kifizetése helyett mél­tánytalanul bántak vele. Ennek ellenére újabb takarékossági indítványt terjesz­tett a káptalan elé, azonban a rajzokat nem volt hajlandó kiadni a kezéből. Ezt bizonyítja a közbenjáró Mitterpacher kanonoknak Budáról, 1807. szeptember 6-án a káptalanhoz címzett levele. Tájékoztatta a káptalant, hogy az elhunyt püspöknél volt rajzokat Pollack már visszakapta, de nem küldi Pécsre, mert a munkások a kellő instrukciókat megkapták, tehát hiányuk a munkát nem akadályozza. Azonban nem zárkózik el attól, hogy azokat bizonyos összeg ellenében átadja. Jelzi, hogy Pollack csak a káptalan külön kívánságára hajlandó Pécsre utazni. Mitterpacher javasolja, hogy írják meg Kollernek, hogy a káptalan a szerződéstől nem akar el­térni/' 2 Miután ez szeptember 19-én megtörtént, 0 ' Budáról, 20-án már Mitterpacher tu­dósít ismét. írja, hogy Koller jelenlétében tárgyalt Pollackkal, aki kijelentette, hogy a rajzokat nem adhatja át, s csak abban az esetben tér el ezen szándékától és Pécsre is hajlandó leutazni, ha napidíját visszamenőleg és előre is kifizetik, ame­lyet nem tudja, hogy miért tartottak vissza. Nehezményezi, hogy rangján alul ke­zelték Pécsett. Tárgyalásuk során arra is fény derült, hogy valaki névtelen levélben sok valótlanságot írt Pollackkal kapcsolatban. Ezek voltak tehát azok az eddig is­meretlen tényezők, amelyek Pollack és a káptalan közötti viszonyt végképp meg­rontották, s amelyek a július 24-i káptalani gyűlés eseményeihez vezettek. Mitterpacher soraihoz Koller is írt a káptalan számára, s elrendelte, hogy Pol­lack bérét fizessék ki, aki ellenkező esetben nem megy Pécsre, de ezt ne is kíván­ják tőle, ha Gianone még nem végezte el a munkáját. Koller azt is közli, hogy Görgey püspök Pollack hírnevétől indíttatva a püspöki palota építését is rá akarta bízni. 6 ' 1 1807. szeptember 22-én a még mindig Budán tartózkodó Koller levélben értesíti Zsivics kanonokot, hogy a szerződéssel együtt magához rendelte Pollackot. Ez al­kalommal a rajzok sorsát rögzítő 7. ponttal kapcsolatban Pollack kijelentette, hogy azt teljesíteni kívánja és már másolják is az eredeti terveket. Azonban ismét meg­említette, hogy legutóbbi pécsi útja alkalmával lekicsinylően kezelték, továbbá hi­teles információ alapján tudomására jutott, hogy ha a szerződéshez tartja magát és a rajzokat már korábban átadja, akkor a káptalan nem igényelte volna továb­bi munkáját, mert legutóbb rövid ideig tartózkodott Pécsett. A szerződés 6. pont­jával kapcsolatban megjegyzi, hogy azt hirtelen elhatározásból szegte meg, mert attól tartott, hogy ha az újabb fejlemények ellenére az eredeti rajzokat átadja, ak­kor a szerződést másként értelmezhetik, s ebben az esetben azokat illetéktelen személy fogja felhasználni. Miután a helyzetet tisztázták, Pollack közölte Koller­rel, hogy az eredeti tervet átadja, ha a káptalan a szerződés értelmében kifizeti az esedékes 800 forintot. A többi tervet 3000 forintért hajlandó átadni. Járandósága

Next

/
Thumbnails
Contents