Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története
gyelete alatt végezhetik a szakemberek. írja, hogy a vázlatokat már rajzolja, amelyeknek ellenértékét 3000 forintban állapította meg. Pécsi tartózkodásai alkalmára egy termet, egy lakószobát, tűzifát, munkaasztalt és papírjai számára egy szekrényt igényel. A költségek csökkentése érdekében javasolja, hogy a legtöbb munkát pécsiekkel tanácsos végeztetni, azonban a saját fő- és álláspallérja személyeihez ragaszkodik. Jelzi, hogy a költség az első és a második évben alacsonyabb lesz, mint a következő öt évben. Saját bérével kapcsolatban szerényen megjegyzi, hogy reméli a káptalan jóhiszeműségét, s nem fogják őt haszonlesőnek ítélni, amely tulajdonság egyébként is ellenkezik az ő karakterével. Ezek után anyagi elképzeléseit taglalja, amely szerint szüksége van egy rajzolóra, akinek bérét az egyéb kellékek költségével együtt 1000 forintban állapítja meg, utazásra és étkezésre évente négy alkalommal összesen 800 forintot, felügyeleti és vezetési díj fejében 1200, összesen 3000 forintot számol. Úgy véli, hogy tervének ellenértékét viszont a káptalannak kell megállapítania. 39 1806. december 17-én ismét Kollerhez írt levelében anyagi igényeit indokolja, amelyeket előzőleg is érintett, örömét fejezi ki amiatt, hogy az általa megszabott árakat nem kellett emelnie, sőt célszerű szervezéssel jelentős összeget, talán 20 ezer guident is meg tud takarítani. Ennek érdekében a káptalan részéről biztosítani kell az alapvető anyagi eszközöket. Úgy gondolja, hogy Kollert és a káptalant e válaszával kellően megnyugtatta. Ismét megemlíti, hogy tervéért nem számított fel semmit, mert úgy kívánja, hogy az érte járó összeget a káptalan állapítsa meg. Ezek után a pallérok járandóságát, s összehasonlításként a szokásos pesti, illetve a Festetich grófnál kapott fizetésüket közli/ lü Következő levelét 1807. január 16-án írta ugyancsak Kollernek, akivel nemcsak a káptalanban elfoglalt tisztsége miatt tartotta a kapcsolatot, hanem azért is, mert vele sohasem támadt nézeteltérése, következésképpen hozzá volt leginkább bizalma. E leveléből Kollerhez fűződő viszonyára, valamint arra következtetünk, hogy Pollack és a káptalan között ekkor kezdődött az a viszály, amely a megrendelő anyagiasságán, valamint az ő sértett önérzetén alapult, s amely az építkezés kezdeti szakaszát jellemezte. A bevezetőben Pollacktól megtudjuk, hogy az egész építkezés elindítója, Klimo püspök szándékának lelkes megvalósítója Koller volt, ugyanakkor arra is céloz, hogy a székesegyház végső terveiben nem az ő elképzelései láttak napvilágot: „Mindjárt az elején meg kell köszönnöm Kegyelmednek fáradozását, melyet ezen ügyünk szerencsés véghezvitelében tanúsított. Tartsa meg önt a mindenható Gondviselés, hogy teljes erőben élvezni tudja annak a munkának gyümölcsét, amely a maga nemében néhány évszázad óta egyedülálló műnek számít, és amelynek én és az utókor Ont tekinti kezdeményezőjének." Ezután jószándéka bizonyítékaként közli azon elképzeléseit, amelyekkel jelentős anyagi megtakarítást érhetnek el. Ezek között említi, hogy csak egy pallért küld, azzal azonban nem ért egyet, hogy főpallérja az ácsmunka felügyeletét is ellássa. Úgy látszik a káptalannak ez is kívánsága volt, mint ahogy a modell költségeit is sokallta. Ez világlik ki Pollack oktató hangú megjegyzéséből, miszerint ő a modellel kapcsolatban nem foglalna állást, ha annak fontosságáról nem lenne meggyőződve, de azonnal hozzáteszi, hogy ezzel kapcsolatban is megkísérli, hogy megoldást toláljon. Ajánlja, hogy a modellnek csak a fele készüljön el, mert ezzel a kiadások 1200 forintra csökkenthetők. Azonban ha Koller elintézi, hogy az egész modell mégis elkészíthető legyen, akkor ez 400 forinttal kevesebbe kerül a mesterekkel történt előzetes megállapodása alapján, amit a káptalan nem értékelt kellőképpen. Véleménye szerint jó lenne, ha a káptalan nem akarna mindenáron mentesülni a kiadásoktól, ugyanis ő nem a modell teljessége kedvéért kívánja azt a