Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

A művészet- és építészettörténeti szakirodalom a pécsi székesegyház Pollackféle átépítésével kapcsolatban eddig a legkülönbözőbb feltételezésekre kényszerült abban a kérdésben, hogy a korai időszakában kizárólag klasszicista alkotásai révén ismert Pollack a pécsi tervében miért tagadta meg önmagát s miért tette ezt csupán egy alkalommal, amikor a dóm épületét egy sajátos gót formába öltöztette. A kérdésre részben már az eddigiek során is választ kaptunk, azonban Pollacknak a római forma érdekében tett további erőfeszítéseit bizonyítja, hogy klasszicista tervét átdolgozta, amelyet két hónap múlva, augusztus 7-én Buck javított homlokzati rajzával együtt tárgyalt a káptalani gyűlés.

30 A fordulat. Az adatok tanúsága szerint Buck és Pollack között verseny folyt a káptalan kegyeinek elnyeréséért. Buckót csupán a székesegyház felmérésével és az ezzel kapcsolatos rajzok elkészítésével bízták meg, azonban egy újabb homlokzati rajzot is készített abban a reményben, hogy Pollackéval szemben az ő tervét fogadják majd el. Igyekezetét ezúttal sem koronázta siker, ugyanis Pollack újabb tervét olyan váratlan nagy tetszéssel fogadták, hogy a káptalan megváltoztatta eredeti elképzelését, s azt a korábbi kívánságával ellentétben az új, klasszicista változat szerint kívánta megvalósítani! Ezen újabb és fölöttébb meglepő döntését a káptalan azzal indokolta, hogy Pollack tervében a templom déli homlokzata ezúttal olcsóbban valósítható meg, mint Buck javított változatában, jobban szolgálja a falak biztonságát és általában sokkal majesztatikusabb, mint Buck terve. Elhatározzák, hogy értesítik Ignaz Kober bécsi orgonakészítőt is, hogy az eredeti gótikus terv szerint épülő orgonaszekrény rajzát változtassa meg.

31 Megjegyzendő, hogy a jegyzőkönyv szövege a vesszők hiánya miatt könnyen félreérthető és azt a benyomást kelti, mintha Buck tervét fogadták volna el, ezt ózonban határozottan cáfolják az 1805. augusztus 7-én tartott káptalani gyűlés és a következő napok eseményei. A gyűlésen csak három kanonok volt jelen: Koller József prépost, Paffán Ignác örkanonok és Esterházy László, akik ekkor Pollack római homlokzata mellett döntöttek. A gyűlésről távolmaradt Pethő kanonok sürgetésére két nap múlva újra tárgyalták a tervek ügyét. A

1 római formával Pethő nem értett egyet, azonban kisebb módosításokkal ismét ezt hagyták jóvá, sőt ez alkalommal Pollack rajzainak értékét 250 forintban állapították meg.

3Tervmódosírás - hatalmi szóval Pethő kanonok a káptalan döntését nem fogadta el, ezért másnap, augusztus 9-én írásban nyújtotta be tiltakozását. A levélben kifejtett véleménye szerint a templom belsejét az épület külső jegyeinek is tükröznie kell, ellenkező esetben „unum misch-masch" jönne létre. Megállapítja, hogy a Rómában lévő lateráni Szent János bazilika (!) szép, de homlokzata nem alkalmazható Pécsett, mert ,,a szarka akkor is szarka marad, ha idegen tollakkal ékesíti magát". Kijelenti, hogy amennyiben a káptalan nem változtatja meg döntését, akkor az ügyet a helytartótanács elé terjeszti. Különböző viselt tisztségeire és a reá ruházott püspöki hatalmára hivatkozik, amikor kioktatja, s egyben megfenyegeti a káptalan többi tagját.

33 Pethő kanonok tiltakozó levele egy igen jelentős körülményről tájékoztat, amikor feltárja, hogy Pollack második klasszicista tervéhez a római lateráni bazilika