Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

A PÉCS! SZÉKESEGYHÁZ POLLACK-FÉLE ÁTÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE BOROS LÁSZLÓ 1982-ben lesz száz esztendeje annak, hogy Pécs városképéből örökre eltűnt a még középkori állapotát őrző, de külső megjelenésében Pollack Mihály által átépített és a kortárs pécsi közönség által igen kedvelt székesegyház. Ugyanez az évszám jelenti egyben a mai dómépületet kialakító munkálatok kezdetét. Pollack székesegyházának építkezése 1807-ben kezdődött, s a neves építész által kivitelezett formában 1882 nyaráig állott fenn. Azóta sem akadt senki, aki ennek az építkezésnek történetét megírta volna. Bizonyára azért nem, mert a mai napig sem kerültek elő azok a döntő jelentőségű tervek, amelyek teljes bizonyságot szolgáltatnának arra, hogy a kivitelezésre került épületben milyen mértékben érvényesült a tervező elgondolása és mennyiben befolyásolták azt Klimo György püspök, Antonio Giuseppe Sartori trentói építész elképzelései, illetve Buck Józsefnek a pécsi rajziskola vezetőjének tervei. A Pollack-féle székesegyházzal foglalkozó eddig megjelent munkák közül legjelentősebb Zádor Anna Pollack-monográfiája, s a Pollack-kutatással foglalkozó munkája, majd hosszabb idő után Kopasz Gábor pécsi főlevéltáros és Komárik Dénes építészmérnök kísérelték meg, hogy a pécsi dóm 19. század eleji építkezése körüli homályt eloszlassák. A pécsi székesegyház a 18. században című dolgozatunk elkészülte után szinte természetes, hogy a magyar székesegyházak reprezentatív pécsi képviselőjének 19. századi sorsát is kutatni kívánjuk. Tehetjük ezt annál is inkább, mert az épület 18. századi történetének feldolgozása során többek között olyan adatok is birtokunkba kerültek, amelyek a következő század építéstörténeti eseményeit előkészítették, befolyásolták, sőt némely vonatkozásban meg is határozták. A székesegyház Pollack-féle átépítését tárgyaló irodalom az eddigiek során nélkülözte azokat az adatokat, amelyek hiányában a kutató csak következtetések útján, stíiuselemző és összehasonlító módszerekkel kísérelhette meg, hogy a tervek elkészültének körülményeit legalább részben felderítse, s hogy az alkotó vagy alkotók személyének kutatásában megközelítő eredményre jusson. A kutatók részéről tapasztalható bizonytalanságot a tervezési időszakban foglalkoztatott Buck József tisztázatlan szerepe okozta, valamint az, hogy az igen csekély számú adat nem adhatott egyértelmű választ a tervező személyének kérdésében felmerült kételyekre. A látszólag ellentmondó tények és adatok alapján Komárik Dénes valószínűsíti, hogy a 19. század elején átépített székesegyház tervei nem Pollacktól származnak, sőt feltételezi, hogy a tornyokat, a déli és külön a nyugati homlokzatot is más-más személy tervezte.

1 Kétségtelen, hogy Buck eddig ismeretlen mértékű közreműködése, Pollack művészi felfogása és a székesegyház megvalósult