Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához

Fizetésük készpénzben: 32—32 Ft (Ebből 12 Ft lábbelire) Fizetésük természetben: 8—8 mérő tiszta búza, 16—16 mérő rozs, 8—8 mérő csutás kukorica (kivéve Poór Jánosnak 1836-ban), 2/4—2/4 mérő főzelék, 20—20 mérő só és hús Ezen fölül a szekeres béresek 1—1 hosszú szűrt kaptak, 1836-ban Poór Mihály széna helyett 12 Ft készpénzjuttatást is élvezett.

39 Az írásos megállapodások rendszerint sertés makkoltatást, „kolompér" és kender föld birtoklását szintén tartalmaztak. A kötelmeket így határozták meg a szekereseknél: „...tartozik Tekéntetes Uraság Jószágra s kezére adott szerszámra különös gondot viselni, minden reá bízott munkában hallasztás nélkül el végezni, Réteket, vetéseket Károktól oltalmazni, s általa történedő károkat gondatlansága által történvén, meg térítteni". A gyalogbéresek járandósága nem különbözik a szekeresekétől, feltűnő azonban, hogy feladataikat a szerződésekben csak 1839-től rögzíti Pollonyi. Eszerint: „Mely betsületes fizetésért tartozik az kezére adatott szerszámokat visza térítése mellett gondot tartani a reá bízott munkán felül anak idejében vetéseket és réteket kerülni, mellyekrül a bé hajtás darabjától 10 kr. váltó lészen". A béreseknél 1844 előtt is allodiaturánkénti megkülönböztetést használtak. Az 1837-es szerződésekben már beírják a helységet, de Pollonyi az uradalmi személyi állomány sok más tagjánál föltüntetni, hol dolgozik. Az uradalomhoz Kanizsa és Pécs piaca volt közel. írásos dokumentumok bizonyítják, hogy a Bükkösdi Uradalom termékeinek legnagyobb részét a megyeszékhelyen értékesítette, majd'minden esetben maga Pollonyi felügyelt az eladásnál. A kocsisok, szekeres béresek nagy száma mutatja, milyen nagy jelentőséggel bírt a gazdaság életében a piaci értékesítés, a termékkereskedelem. Pollonyi János tiszttartó minden évben szorgalmasan vezette a napszám- és a napszámosok jegyzékét, ahol minden hónapban a név mellé beírta az elvégzett munkát, és a hónap végén összesítette. Az 1838-as jegyzékben például a következő feladatok szerepelnek: Szecska metszés, trágya teregetés és hordás, rostálás, búza gyomlálás, venyige szedés, szántás, aratás, vetés, kaszálás, kapálás, gyűjtés, kerti munka, gyepű „tsinálás", kőművesmunka, „mosás-sikálás", meszelés/'" 1838. március 18-ig Szecska metszés Rostálás Kőműves napszám, meszelés Trágyateregetés, hordás Fizetve Ft krajcár Nap Fizetve Ft krajcár Csökii leányai — 7 — — 2 60 Szamár Jantsi 1 — -— — 0 3Í1 Miskának — — 2 — 2 33 Szepinek — — 2 — 2 30 25-iq Goricán — — 7 2 27 Csöki i leányai — — —i 3 36 Faragás Balog János 1 — — — 0 3 Miskának — — 3 — 3 45 Józsinak — — 2 — 2 — Kovátsné fia — — 3 — 0 54 Armpruszt Józsi — — 2 — 0 36 Summa : 2 19 14 7 21 24