Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához

Kocsisok:3,7 Iván Csepurán, Lesnek József, Fail Jakab, Kiss Mihály Fizetésük készpénzben: (Fail Jakabé 20 Ft) Ruházat: 1 köpeny, 2 nadrág (kivéve Fail Jakabot), 1—1 mellény, 1 új és 2 régi csizma (Fail helyette 12 Ft készpénzben részesült) 30 Ft Fail Jakab, Iván Csepuián, Jung Ádám 30 Ft (Jung Ádámé 20 Ft) (1844-re annyi változás történt, hogy külön téli és nyári ruházatot is kaptak.) Jung Ádám, 'mivel ez volt első éve, csak csizmát kapott.) Kétfajta kocsist különböztet meg a szerződés szövege. A ,,lovas kotsis" és a ,,konyha kotsis" nevéből adódik a teendője. A „lovas kotsis" készpénzben 30 Ft-ot, a másik 20-at élvezett az uradalomtól, a természetbeni juttatásaikban nem volt különbség. Van arra is példa, hogy idővel lehetőség nyílott az „emelkedésre". Fail Jakab 1837-39 között mint „konyha kotsis" szerepel, az 1842-ben már mint „lovas kotsís"-sal kötnek vele szerződést. Utódja Ha/s István lett. így határozták meg a „lovas kotsis" feladatát: „Mely betsületes fizetésért tartozik T. Uraság Jószágára különös vigyázatott tenni, és minden kezére adott szerszámokat meg térítéssé mellett gondot tartani." A másik kocsis kötelessége szintén hasonló volt, a szerződés ebben nem tett különbséget. 7836. 7844. Házi szolga: Fizetése készpénzben: Varga Istók 53 Ft ßofo Mihály 50 Ft (1844-ben 1—1 hosszú szűrt, nadrágot, mellényt, kalapot kapott) 1837-ben Tassi József szolgával hasonló bérért kötöttek szerződést, de tartalmazza ezt a kitételt: ,, . . . és ha jóviseli magát" 1 pár csizmára is számíthat. Fönnmaradt 1835-ből Gantzen Ignác inassal kötött megállapodást. Eszerint július 16tól 10 Ft-ban alkudtak meg, szeptemberben és novemberben ismét 20—20 Ft-ot utalt ki néki az uraság. Lovász (csak 1844-ben !) : Dérvári János Fizetése készpénzben: [30 Ft Ruházat: 1—1 pár új, ill. régi csizma Iparosok is dolgoztak az uradalomban. 1836-ban egy kovácsról tudunk Gyűrűfűn. A kovács egy évre 20 Ft készpénzt, 4—4 mérő tiszta búzát, ill. rozsot és 1 akó bort kapott. 1844-ben már 1 — 1 kovács dolgozott Gyűrűfűn is, és Bükkösdön is (Vaiszman József). A gyűrűfűi abban az évben 20 Ft készpénzt és 4-4 mérő tiszta búzát, ill. rozsot kapott, a bükkösdi pedig 50 Ft készpénz mellett 4 mérő tiszta búzát, 25 mérő rozsot, 50—50 font sót, ill. húst érdemelt ki az uradalomtól, 8 akó bor mellett. Snevaisz Ferenc „óra igazító" 2—2 mérő kétszerest, ill. rozsot élvezett munkája fejében. Hoffer János bognárral 50 Ft készpénzben, terményben 4 mérő tiszta búzában, 20 mérő rozsban, 30 font sóban alkudtak meg arra az évre, de ezen fölül még 6 akó bort is adott néki az uradalom. Mindkét évben nyilvántartották az iskolamester járandóságát. 1836-ban a „Bükkösdi mester" 60 Ft-ot élvezett az uradalomtól, az 1844-es adatok szerint a tanító — aki akkor Libhauser Ádám volt — ugyancsak 60 Ft-ot kapott egy évre. Az iskolamester a tanítóképzőt Pécsett végezte, ő látta el a községben a jegyzői teendőket is.

38 A gazdaságban dolgozók szintén szerepelnek a nyilvántartásokban.