Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához

A vizsgált korszakunkban a Jeszenszky-család birtokai három részre különülne!*-eh Bükkösd ill. Ibafa a két központ, ezenkívül Somogyban Bolhás.

25 Mivel a család iratainak mintegy 90%-a elpusztult, megközelítő pontossággal csak a Bükkösdi rész gazdaságtörténetét tudjuk rekonstruálni. Az 1832-es számbavételnél az egyes helységek nagysága: Jeszenszky Ferenc tulajdonában: Jeszenszky János tulajdonában: Bükkösd 3061 4/8 h. Ibafa 2874 6/8 h. (Ratkócza pusztával) (Lapsi, Like p.) Gorica 282 7/8 h. Csebény 796 7/8 h. Gyűrűfű Csebény (Szem lé lek p u s ztá va 1 ) 1331 4/8 h. Megyefa 1291 4/8 h. összesen: 4675 7/8 h. összesen: 4963 1/8 h. A baranyai birtokok A somogyi (bolhási) birtok nagysága 9639 h. nagysága: 1265 h.'

26 A Jeszenszkyek tehát — számításaink szerint — a bolhási birtok eladásáig, 1839-ig a két megyében összesen 10 904 hold földterülettel rendelkeztek. (A földterületek mindenütt katasztrális holdban értendők.)

27 A Bükkösdi Uradalom a Zselic délkeleti részében helyezkedett el, észak-északkelet felől az Eszterházyak dombóvári uradalma, délről-délnyugatról ugyanezen birtokosok szentlőrincí birtokteste volt a határ, míg keleten a pécsi székeskáptalan folvaival érintkezett. Középbirtokosokat csak észak-északnyugatra találunk, a Majláíh, a Siskovics és a Sauska családok személyében.

28 Az uradalmi központ, Bükkösd jelentőségét emeli az a tény, hogy az 1830-as évek közepén elnyerte a mezővárosi rangot. Ennek értelmében minden évben Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) — Szentháromság (június 6.) — Ferenc (október 4.) - valamint Márton napján (november 11.), tehát évi négy alkalommal vásár volt a településen.

29 A Jeszenszky család tagjai szerepet vállaltak mind a megye, mind a szentlőrinci járás közéletében. Haas Mihály például 1845-ben az alszclgabírák között említi Jeszenszky Józsefet/''

0 //. Az uradalom belső szervezete, birtokkormányzata A Bükkösdi Uradalom gazdálkodási szervezete a nagybirtokok bonyolult rendszeréhez képest nagyon egyszerű volt.

31 Ezt a helyes gyakorlatot egyrészt az alakította ki, hogy egy-egy birtoktesthez kevésszámú falu, kisebb terület tartozott, másrészt pedig ebben a korszakban Pollonyi János személyében egy olyan tiszttartót akalmazott a család, aki minden ilyen feladat elvégzését magas színvonalon oldott meg, sőt már-már más gazdatiszt alkalmazását fölöslegessé is tette, mivel számtartói, kulcsári és pénztárosi föladatokat is ellátott, sok írásos munkát ő végzett a szerződéskötéstől, a termény- és állatnyilvántartásokon át a robotés dézsmalajstromokig.

32 A család részvételére a birtokigazgatásban nincs adatunk, így valamiféle „családi tanács" sem szerepel a forrásokban. Bizonyosra vehető, hogy a földesúrnak — Jeszenszky Ferencnek, majd később az özvegyének — Pollonyi János tiszttartó egyszemélyben tartozott felelősséggel a birtok szakszerű igazgatásáért.