Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához

emelt magassága, a kor stílusának végére jellemző az oldalszárnyak egyszerű, igénytelen megépítése. A copf-stílus jegyeit követik a füzérdíszes szemöldökök, amelyek a középső rész ablakai fölött helyezkednek el. 10 A Petrovszkyak építette kastélyt az új tulajdonos ritkán használta, inkább Pécsett élt. 1835-ben bekövetke­zett halála után özvegye, bonyhádi Kliegl Terézia is in-kább a bolhási kúrián la­kott. 20 Ehhez tudnunk kell, hogy a család Veszprém, Zala és Somogy megyékben és máshol is rendelkezett kisebb-nagyobb birtokokkal, ezeket azonban 1842-ig jó­részt eladták. A somogyi Bolhást például - amely 1265 holdat tett ki - 1839. de­cemberében 74 ezer ezüstforintért adták el Zichy Károly grófnak.­1 A labilis anya­gi helyzetüket mutatja, hogy 1832-ben az addig tulajdonukban lévő pécsi ingatla­nok nagy részét elárverezték! S hogy nem kis értékekről volt szó, mutatja az is, hogy a város határában több szántójuk, rétjük, a városban majorjuk és malmuk, a Kálvária domb alatt, a Havi hegyen és másutt több szőlőjük volt, s Pécs belvá­rosában, a Fő utcában házat vettek! Az árverés után jószerével Pécsett csak a házuk maradt meg. 22 A három egymást követő család birtokai Baranyában tehát a Zselicben helyez­kedtek el. 23 A Zselic földrajzi kiterjedése, éghajlatai, domborzati viszonyai, az itt élt lakosság életkörülményeit nagyban meghatározták. 2 ' 5

Next

/
Thumbnails
Contents