Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Babics András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban

Super qua praevio modo per nos peracta conscriptione praesentes Syngraphis et Sigillis munitas damus Literas nostras Testimoniales. (P. h.) Ladislaus Tanyi Inclyti Comitatus de Baranya Ordinarius Judex Nobilium (m. p.) P. h.) Emericus Madarász praelibati Inclyti Comitatus Jurassor. (m. p.) JEGYZETEK ÉS IRODALOM 1 Mindezek ellenére még mindig vannak megoldandó kérdések, ezekre már Szekfű Gyula is utalt a „Magyar történet" IV. kötetében, amikor a kútfők és irodalomjegyzékben visszapillantott az általa áttekintett forrásokra, s amelyeket nem egyszer kritilkailag is méltatott. A közismert mű 7. kiadásáról van szó, amely 1943-ban jelent meg, s már addig is sok probléma felmerült a magyar tudományos életben. Ilyen jellegű kérdésnél, amellyel itt mi is foglalkozunk, és amilyen területet érintünk, törté neszeink már különösen szükségszerűen látják, hogy a településtörténet során addig a mélységig menjenek el, ameddig csak lehet, amíg csak a dokumentációk lehetővé teszik. Bizonyára akár szociológiai, néprajzi, gazdasági, politikai, kulturális avagy más szempontból nyúlunk a kérdéshez, mindenkor a népesség jobb megértése, értékelése, megítélése lesz a fő feladat. Baranyában most van munka alatt a megye még hiányzó községlexikona, amely részleteiben bármennyire is szűkkörűnek látszik, rendkívül fáradságos és kényes feladatokkal teljes tevékenység, de számos vonalon átlépi az országhatárt, főképpen, hogyha az országhatár menti településekről van szó. A mi területűink közelimúltbeli sorsa, egyben népünk sorsa is szembetűnően kínálja a kicsiny és mégis drámaian nagy történéseket, eseményeket, melyek mikroszkopikusan szemlélve jóval nagyobb figyelmet érdemelnek, mint amilyet kialakulásuk során kaptak és kapnaik. 2 Savoyai Eugént a felszabadító hadjáratok egyiik legismertebb és legkiválóbb hadvezérének tekintjük. Négy hadjáratban vett részt és Belgrád ostrománál meg is sebesült. Nem érdemtelenül kapta meg megyénlkben a szóban forgó birtokot. Több életrajza közül megemlítjük és felhasználtuk Alfred R. Arnet 3 kötetes művét. (Prinz Eugen von Savoyen. Wien, 1858. Verlag d. topog. - kit. art. Anstalt.) Baranyavárat 1921. IX. 1-én a Szerb-Horvát—Szlovén Királysághoz csatolták. Visszakerült Magyarországhoz 1941. IX. 17-én. Visszacsatolták Jugoszláviához 1945. I. 1-én Branjih Vrh néven. Lőcs. Ma: Luc. 5 A falu neve valójában „Kő". Az összeírok csapón a megszokott írásmódjukkal vagy a bemondók kiejtése szerint írták „Keő"-nek. A falut 1904. I. 12-én aztán hivatalosan is „Kő"re változtatták. Ma: Kamenec (Jugoszlávia). Bodolya község nevét 1904. I. 17-én Nagybodolyára változtatták. Ma: Podolje (Jugosz'ávia). ' Belle = Belilye. Ma: Bille (Jugoszlávia). s Kopács. Ma: Kopacevo (Jugoszlávia). " Daróc község 1904. I. 12-én Várdarócz nevet kapta. Ma: Vardarac (Jugoszlávia). 1,1 1921. IX. 1-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. Visszakerült Magyarországhoz 1941. IX. 17-én. Visszacsatolták Jugoszláviához 1945. I. 1-én. Ma: Lug. I! Hercegszőllős. Ma: Knezevi-Vinogradi (Jugoszlávia). 12 Csúza. Ma: Cuza (Jugoszlávia). Sepse. Ma: Kotlina (Jugoszlávia). w Vörösmart. Ma: Zmajevac (Jugoszlávia). 15 Darázs. Ma: Draz (Jugoszlávia). "

J Mároik község. Később Németmárok. 1950. III. 31. óta ismét Mórok. 1950. IX. 6-án hozzácsatolták Marótszentmártont. Izsép. Ma: Topolje (Jugoszlávia). Is Dályok. Ma: Dubosevica (Jugoszlávia). 1!! Mais = Maiss = Majs. A falu 1904. I. 12-én kapta a Majs nevet. Lipova 1904. I. 12-én kapta a* Lippó nevet. 2i Kisfalu = Kisfalu = Bora nyald sfa lud. Az utóbbi változatot 1904. I. 12-én kapta. Ma: Branjina (Jugoszlávia). Bán — Baán. A falu 1904. I. 12-én kapta a Baranyabán nevet. Ma: Pozovac (Jugoszlávia).